éLETMINőSéG A SZKIZOAFFEKTíV ELVáLTOZáSOK ESETéBEN
Szerzők: TELEK Tamás, OLUJIĆ Maja
Témavezetők: Dr. Svetlana DREZGIĆ-VUKIĆ, Dr. SZILÁGYI Gyöngyi
Intézmény: Újvidéki Egyetem, általános Orvostudományi Kar, Pszichiátriai Klinika, Újvidék

A tudományos munkában elemeztük az atípusos és típusos neuroleptikumok, valamint a fázisprofilaktikumok hatását az életminőségre (Karpenter–féle skála) szkizoaffektív pszichozisoknál.
A betegek szkizoaffektív pszichózissal az Újvidéki Orvostudományi Egyetem Pzichiátriai Klinikáján voltak kezelve(45 beteg, 3 éves időszak). A betegeket három csoportra osztottuk fel az alkalmazott gyógyszeres terápiától függően.
Az első csoport a kezelés során atípusos neuroleptikumot (klozapint) és fázisprofilaktikumokat (lítium-karbonát, karbamazepin, valproinsav) kapott. A második csoport klasszikus neuroleptikumokat (haloperidol, flufenazin, sulpirid) és fázisprofilaktikumokat, míg a harmadik csoport csak klasszikus neuroleptikumokat kapott.
Feldolgoztuk a szocio-demográfiai adatokat, a Karpenter-féle életminőség skálával elemeztük a klinikai kórképet. A kapott adatok feldolgozása során a T-teszt eredmények rámutatnak az atípusos neuroleptikumok és fázisprofilaktikumok hatékonyságára, és nagymértékben hozzájárulnak az életminőség javulására ezeknél a betegeknél.
A tudományos kutatómunka során kapott eredmények megerősítik az eddigi tudományos álláspontot, miszerint az atípusos neuroleptikumokkal jobb eredmények érhetők el.
Hatékonysága ennek a kezelésnek a beteg jobb eggyütműködésében, az enyhébb mellékhatásokban és a minőségesebb érzelmi életben rejlik.
Kulcsszavak: szkizoaffektív pszichózis, klozapin, életminőség




QUALITY OF LIFE IN PATIENTS DIAGNOSED
WITH SHIZOAFFECTIVE DISORDERS
Authors: Tamás TELEK, Maja OLUJIĆ
Supervisors: Svetlana VUKIĆ-DREZGIĆ, MD PhD, Đenđi SILAĐI, MD
Institution: Faculty of Medicine, University of Novi Sad, Novi Sad

This paper gives an overview of the impact that typical and atypical neuroleptics and psycho-stabilisers have on the quality of life (using Carpenter’s scale), based on an analysis of 45 patients with shizoaffective disorders.
The patients have been treated at the Psychiatrical Clinic in Novi Sad. They have been devided into three groups based on the administered therapy as follows: the first group has been treated with atypical antipsychotics and psychostabilisers, the second group with classical psychostabilisers, and the third group with antipsychotics. A number of important socio-demographic characteristics have been evaluated, as well as the Carpenter’s scale for evaluating the quality of life. Results processed by the T-test indicate that the treatment with atypical antipsychotics (Clozapine) and psychostabilisers (LiCO3, carbamazepine, sodium-valproat) has been effective and has significantly improved the quality of these patients’ lives.
Results of the T-test have indicated the greatest improvement in the quality of life by the end of hospitalization in the first group of patients. Our results prove the current scientific viewpoint on the treatment of shizoaffective disorders, namely, that atypical antipsycotics are a better therapeutic choice. The quality of life is an important indicator of the success of various treatments of schizoaffective disorders, as well as of all other psychiatric disorders.
Keywords: schizoaffective disorder, Clozapine, quality of life




KVALITET ŽIVLJENJA KOD SHIZOAFEKTIVNIH POREMEćAJA
Autori: Tamaš TELEK, Maja OLUJIĆ
Mentori: Prof. dr Svetlana DREZGIĆ, Dr Đenđi SILAĐI
Institucija: Katedra za psihijatriju, Medicinski fakultet, Univerzitet u Novom Sadu, Novi Sad

U ovom radu smo analizirali uticaj tipičnih, atipičnih neuroleptika i stabilizatora raspoloženja na kvalitet življenja (Karpenterova skala) shizoafektivnih poremećaja.
Pacijenti lečeni na Klinici za psihijatriju u Novom Sadu, podeljeni su u tri grupe na osnovu primenjene terapije i to: prva grupa tretirana atipičnim antipsihoticima i stabilizatorima raspoloženja. Druga grupa tretirana klasičnim antipsihoticima i stabilizatorima raspoloženja, dok je treća grupa klasičnim antipsihoticima.
Obrađeno je niz značajnih socidemografskih podataka kao i Karpenterova skala kvaliteta života.
Dobijeni rezultati obrađeni T- testom ukazuju na efikasnu primenu atipičnih antipsihotika (klozapine) i stabilizatora raspoloženja (litijum karbonat, karbamazapin, natrijum valproat) u kombinaciji, koji u velikoj meri utiču na poboljšanje kvaliteta života ovih pacijenata.
Rezultati našeg rada potvrđuju dosadašnja naučna saznanja o lečenju shizoafektivnih poremećaja, da su atipični antipsihotici bolji terapijski izbor. Objašnjenje za to su bolja saradnja pacijenata sa lekarom zbog manjih nuzefekata i kvalitetnijeg emocionalnog života.
Ključne reči: shizoafektivni poremećaji, klozapine, kvalitet života