Törzsnévi eredetű helynevek Szlovákiában

Szerző: Lantódy Andrea IV. évfolyam

Témavezető: Dr. Vörös Ferenc egyetemi tanár

Intézmény: Konstantín Filozófus Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Hungarisztikai Tanszék, Nyitra

A dolgozat témája azoknak a szlovákiai helységneveknek a vizsgálata, melyek valamilyen formában és mértékben megőrizték a magyar törzsneveket.

E munka elsődleges célja, hogy széleskörű áttekintést nyújtson arról, milyen formában rögződtek, illetve, hogyan változott az évszázadok során e törzsnevek alakja a szlovákiai helységnevekben. Ezenkívül bemutatja a helységnevek magyar és a szlovák elnevezése közti különbségeket.

Eme cél eléréséhez főleg magyarországi tanulmányok (Benkő Lóránd, Berta árpád Györffy György, Hámori Frédi, Kiss Lajos) kerültek feltérképezésre, mivel Szlovákiában ezzel a témával kapcsolatban kevés az információ (VSOS, Majtán-féle, Lanstyák István).

A munka bevezető része ismerteti a honfoglaláskori magyar társadalom felépítését, hogy milyen is volt a hét törzs elrendézese, majd a továbbiakban a törzsnevek eredetével kapcsolatos elméletekről nyújt információt. A földrajzi név fogalmának és a helységnevekre vonatkozó nyelvtörvények ismertetése után a Majtán-féle és a kollektív szerkesztésben megjelenő Vlastivedný slovník obcí na Slovensku (VSOS) forrásanyagok alapján bemutatásra kerülnek a tanulmányozott szlovákiai helységnevek alakjai, illetve azok változásai. Továbbá a Kiss Lajos-féle munka információt nyújt arról, hogy Szlovákiában hol található meg az adott helység, pár adatot közöl a helynevek régi alakját illetően, valamint magyarazátot ad a helység nevének eredetére, s végül összeveti a szlovák megfelelőjével.

A dolgozat a Fordítás és a Névadás motívuma című fejezetben tárgyalja bővebben, hogy mi inspirálta a helynevek magyar elnevezését, illetve a magyar helynevek szlovák névadásával is foglalkozik.

A kutatás eredménye, hogy a helységnevek többsége tudatos szlovákosítás eredményeképpen jött létre (vö. 5.4.), továbbá a vizsgált alakok és a transzliterációval létrehozott földrajzi nevek száma megegyezik (vö. 5.1., 5.2.).

Megállapítható, hogy a legtöbb törzsnévi eredetű helységnév Nyugat–Szlovákia déli részén maradt meg.

A munka összesen harmincnégy törzsnévi eredetű helységnevet vizsgál meg.

Kulcsszavak: törzsnév, Szlovákia, eredet, helynév.

PLACE NAMES OF TRIBAL ORIGIN IN SLOVAKIA

Author: Andrea LANTÓDY 4th year
Consultant: Doc. PhDr. Ferenc VÖRÖS

Institution: University of Constantine Philosopher, Department of  Hungarian Language and Literature, Nitra

This work is dealing with that place names in Slovakia that reserved the names of tribes in some way. My aim is to give a view in the matter of the change of place names during the centuries. The differences between nomenclature in the Slovak and Hungarian names are also important parts of the work. To reach this aim I had to study the range of Hungarian literatures on the given topic (especially by: Lóránd Benkő, árpád Berta, György Györffy, Frédi Hámori, Lajos Kiss). In Slovakia there is too little information about this subject (only in VSOS, Majtan’s work, István Lanstyák).

The introduction of the work is oriented to the built up of the society at the age of conquest, how the tribes were organized. Afterwards theories about the origin of the tribe names are described. Than giving rules of language dealing with the concept of place names and geographical names follow. After this the forms, changes of given place names are acquainted according to the Majtan and his collective’s Vlastivedný slovník obcí na Slovensku (National Dictionary of Communes in Slovakia). In the followings Lajos Kiss’s work gives us
information about the location of the place names in Slovakia and gives data about their forms in past and also gives the origin of the place names and compares them with their Slovak equivalents.In the subtitles: Translation, Motifs of Entitle I deal with the inspiration of giving

Hungarian names and giving Slovak names to the Hungarian place names. The result of the research is that the most of the place names are the result of conscious process (see 5.4.), the studied forms and forms that are created with transliteration concord in their number (see 5.1., 5.2.). In the case of the names that were created by direct translations and partial translations are very visual the similarities in the followings: the Hungarian place names are compound words with attribute and the Slovak equivalents are expressed by structures with attributes. This structure should be the result of the translators’ effort to give the original Hungarian meaning. At the same time we could see in the case of some place names that the two (Hungarian and Slovak) meanings are departed from each other and the structure with the attribute disappears (see 5.3., 5.5.).

The Hungarian place names first occurred as tribe names and only later they received their actual forms. For example: Feketenyék’s first fact is dated in 1217, when it was present in Nek form and later received the prefix Fekete-. Departure from the rule there are some place names that did not receive affixes. For example: Osgyán. Except of one geographical name each Hungarian place name received a prefix. The above-mentioned exception is Nyékvárkony where to Nyék is added a suffix.

We can summarize that the most of the place names on the tribal origin remained in the west parts of South Slovakia. The work examines of thirty-four place names.