VAJDASÁGI NÉPI ÉPÍTÉSZET - EGY DIÁKFELMÉRÉS SZEMSZÖGÉBŐL
Szerző: UJVÁRI Endre és MOLNÁR Zsófia, V. évfolyam
Témavezető: Dr. ISTVÁNFI Gyula egyetemi tanár
Intézmény: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építészmérnöki Kar,
Építészettörténeti Tanszék

Vajdaság népi építészete rendkívül színes és szép téma. Nem csak azért, mert itt élünk, és ez áll szívünkhöz a legközelebb, hanem mert örökségünk, az évszázadok sűrű forgatagában csak itt a Vajdaságban alakulhatott ilyen egyedülállóan. Talán nem is tudjuk, honnan, milyen fejlődési úton alakult környezetünk, vagy éppen bontani való épületnek gondolunk egy értékes és megőrizendő házat. Munkánk célja ezeknek az értékeknek a megismertetése, a figyelem felhívása megőrzésükre, ápolásukra.
A dolgozat alapja kb. száz felmért, vajdasági népi építészet jellegű ház. A felméréseket 15-30 év közötti fiatalok végezték a Nyári Ifjúsági Játékok (DMISZ) keretében építészhallgatók szervezésében.
A hazai, magyarországi, bécsi, és németországi építészhallgatókból álló zsűri értékelte a beérkezett munkák.
Kutatásaink során olyan szakirodalmat kerestünk, ami globális szinten próbálta elhelyezni a Kárpát-medencében Vajdaságot. Nem sok ilyet találtunk. A hazai elemzők például a Vajdasági népi építészet ismertetésekor egyszerűen kihagyták a magyar tényezőt, és azt kosovói, illetve bécsi eredetűnek vélték. Természetesen tovább kutattunk, és a legalkalmasabb összehasonlításnak Harkai Imre topolyai kutató-építészmérnök munkáját találtuk. Harkai az 1900-as Magyar Néprajzi Atlasz adatait figyelembe véve rendszerezi a teljes magyarlakta vidék népi építészetét. A házakat elemeire bontva vizsgálta és csoportosította. Az így kapott, szinte számítógépes bonyolultságú rendszerezés végén öt különböző alaptípust, további osztással 185 csoportot, ún. mikroházrendszert állapít meg. Harkai kimutatásában Vajdaságot két házrendszer és egy variáns érinti.
A feladat a mikroházrendszerek megismerése után adott volt. Összehasonlítást végeztük Harkai munkáján keresztül az 1900-as Magyar Néprajzi Atlasz és a rendelkezésünkre álló felmérések között. Vizsgáltuk, hogyan változott, változik a népi építészet, az új követelmények hogyan hatnak rá, és hogyan épülnek be az évszázadok során kialakult formavilágba.
Feltesszük a kérdést, lehetséges-e az 1900-as felmérésekhez hasonlóan egy mai gyűjtésen alapuló rendszerezés kialakítása, illetve mi maradt meg a népi építészetben az elmúlt évszázadokból. Tudjuk, hogy a legelső rendszerezések alapját például a fűtési megoldások jelentették a teljes Kárpát-medencében. Lehetne-e ma is hasonló módszerekkel ugyanez a vizsgálat, vagy ha nem, mi az, ami még nem változott az évek folyamán, mi az, ami értékes, ami megőrizendő és feltétlen odafigyelést igényel környezetünkben, itt Vajdaságban.

Kulcsszavak: népi építészet, Vajdaság, összevető kutatás