TöBBRENDSZERű
TUDáS
Szerző: GAGYI Ágnes magisztrandusz
Témavezető: Dr. BERSZÁN
István egyetemi
tanár
Intézmény: Babes-Bolyai Tudományegyetem,
Történelem és
Filozófia Kar, Szisztematikus
Filozófia Tanszék,
Hermeneutika
és Kultúra Magiszteri Program,
Kolozsvár
A dolgozat egy
feltételezett episztemológiai
változásról szól a
humán tudományokban. Azt
vizsgálja, miképpen
alakíthatnák ki az ember ember
voltáról vagy az emberi tudás
jellegéről feltett újabb
kérdések magának a
kérdezésnek is egy az eddigihez
képest másképpen
rendeződő terepét.
A különbségek
illusztrációja a Foucault
által modern episztémének nevezett
tudáshoz képest
történik, amelyet Foucault szerint az
emberre
irányuló központi
kérdés alakít, vagy amelyet egy
másik irányból a jel
ökonómiájaként
jellemezhetnénk. Olyan
tudásként, amely az embert minden eredendő
meghatározottságtól
mentesnek képzeli, ezt a
lényegi nyitottságát
pedig azzal hozza kapcsolatba, hogy
számára egy magában
semleges dolog (pénz, beszéd,
szimbolikus Törvény)
kivételes jel-értéket
kaphat, ami csere révén
bármihez hozzáférést
garantál.
A dolgozat sorra vesz egyes
újabban felmerülő
kérdéseket vagy
kérdésirányokat, igyekszik
körvonalazni, milyen
feltételezések nyomán születtek, főképp
pedig megpróbálja
felmutatni a humán
tudományok hagyományos
kérdései szempontjából
való
jelentőségüket. Ilyen a
szabály és
szimbólum konnekcionista
átértelmezése; a rend
és differencia evolúciós
fogalmai; az elme modularitásának az
elképzelése; az, ahogyan az
etológia az ösztön és
tanulás kérdését
fölveti; vagy az, ahogyan a biológiai
és társadalmi ellentéte mindezek
nyomán
átértelmeződik.
Végül a dolgozat azt
járja körül, hogyan
értelmezné magát egy a
felsorolt hatásokat magába
olvasztó tudás, és hogyan
viselkedne a gyakorlatban. Ez a
változás nem csak az episztémé
autonóm
átrendeződését
jelenti: ez a fajta tudás
helyzetéből adódóan
gyakorlati. A dolgozat
következtetéseiben az
ennek mentén adódó
lehetséges cselekvési
programokra is kitér.
Kulcsszavak: episztémé,
ember, jel, többszintű rendszerek
MULTI-SYSTEM KNOWLEDGE
Author: Ágnes GAGYI
Supervisor: Dr István BERSZÁN
Institution: Masters
Program in Hermeneutics and Culture, Department of Systematic
Philosophy,
Faculty of History and Philosophy, Babes-Bolyai University
This paper suggests that at present, an
epistemological change might be going on in the humanities. It investigates
the way in which new questions about human beings or human knowledge might
change the field of questioning itself.
The suggested differences are illustrated against the
type of knowledge Foucault called the modern episteme, which could
also be defined the other way round – as the ecology of the
sign. This type of knowledge supposes that man is not
defined in any way, and that his freedom stems from his
ability to accept an otherwise neutral object
(money, words, Symbolic law) as a sign, which could be exchanged for
anything else later.
The paper discusses a number of recent
questions and topics, investigates their
background and makes an attempt to show their relevance to
the classical topics of the humanities. Such would
be the way connectionism has changed the idea of law and
symbol; the evolutionist terms of order and
difference; the idea that the mind has a modular
structure; the way ethology views the relationship
between drive and learning, or the way all these shed a
different light upon the opposition biological vs. social.
Finally, the paper discusses how
knowledge, shaped by all these considerations
would define itself, and how it would act in practice. This change would not only imply an autonomous
re-structuring of the episteme: this sort of
knowledge would be, due to its situation, a
practical one. While drawing its conclusions,
the paper also touches upon possible programs of action
that present themselves along this path.
Keywords: episteme,
man, sign, multi-level systems