TöBBRENDSZERű TUDáS
Szerző: GAGYI Ágnes magisztrandusz
Témavezető: Dr. BERSZÁN István egyetemi tanár
Intézmény: Babes-Bolyai Tudományegyetem, Történelem és Filozófia Kar, Szisztematikus Filozófia Tanszék,
Hermeneutika és Kultúra Magiszteri Program, Kolozsvár

A dolgozat egy feltételezett episztemológiai változásról szól a humán tudományokban. Azt vizsgálja, miképpen alakíthatnák ki az ember ember voltáról vagy az emberi tudás jellegéről feltett újabb kérdések magának a kérdezésnek is egy az eddigihez képest másképpen rendeződő terepét.
A különbségek illusztrációja a Foucault által modern episztémének nevezett tudáshoz képest történik, amelyet Foucault szerint az emberre irányuló központi kérdés alakít, vagy amelyet egy másik irányból a jel ökonómiájaként jellemezhetnénk. Olyan tudásként, amely az embert minden eredendő meghatározottságtól mentesnek képzeli, ezt a lényegi nyitottságát pedig azzal hozza kapcsolatba, hogy számára egy magában semleges dolog (pénz, beszéd, szimbolikus Törvény) kivételes jel-értéket kaphat, ami csere révén bármihez hozzáférést garantál.
A dolgozat sorra vesz egyes újabban felmerülő kérdéseket vagy kérdésirányokat, igyekszik körvonalazni, milyen feltételezések nyomán születtek, főképp pedig megpróbálja felmutatni a humán tudományok hagyományos kérdései szempontjából való jelentőségüket. Ilyen a szabály és szimbólum konnekcionista átértelmezése; a rend és differencia evolúciós fogalmai; az elme modularitásának az elképzelése; az, ahogyan az etológia az ösztön és tanulás kérdését fölveti; vagy az, ahogyan a biológiai és társadalmi ellentéte mindezek nyomán átértelmeződik.
Végül a dolgozat azt járja körül, hogyan értelmezné magát egy a felsorolt hatásokat magába olvasztó tudás, és hogyan viselkedne a gyakorlatban. Ez a változás nem csak az episztémé autonóm átrendeződését jelenti: ez a fajta tudás helyzetéből adódóan gyakorlati. A dolgozat következtetéseiben az ennek mentén adódó lehetséges cselekvési programokra is kitér.
Kulcsszavak: episztémé, ember, jel, többszintű rendszerek


MULTI-SYSTEM KNOWLEDGE
Author: Ágnes GAGYI
Supervisor: Dr István BERSZÁN
Institution: Masters Program in Hermeneutics and Culture, Department of Systematic Philosophy,
Faculty of History and Philosophy, Babes-Bolyai University

This paper suggests that at present, an epistemological change might be going on in the humanities. It investigates the way in which new questions about human beings or human knowledge might change the field of questioning itself.
The suggested differences are illustrated against the type of knowledge Foucault called the modern episteme, which could also be defined the other way round – as the ecology of the sign. This type of knowledge supposes that man is not defined in any way, and that his freedom stems from his ability to accept an otherwise neutral object (money, words, Symbolic law) as a sign, which could be exchanged for anything else later.
The paper discusses a number of recent questions and topics, investigates their background and makes an attempt to show their relevance to the classical topics of the humanities. Such would be the way connectionism has changed the idea of law and symbol; the evolutionist terms of order and difference; the idea that the mind has a modular structure; the way ethology views the relationship between drive and learning, or the way all these shed a different light upon the opposition biological vs. social.
Finally, the paper discusses how knowledge, shaped by all these considerations would define itself, and how it would act in practice. This change would not only imply an autonomous re-structuring of the episteme: this sort of knowledge would be, due to its situation, a practical one. While drawing its conclusions, the paper also touches upon possible programs of action that present themselves along this path.
Keywords: episteme, man, sign, multi-level systems