A TRICHINELLóZIS MINT AKTUáLIS PROBLéMA SZERBIáBAN

Szerző: SZALAI Romina abszolvens

Témavezető: Dr. SINKOVICS Mirko egyetemi tanár

Intézmény: állatorvostudományi Kar, Belgrádi Egyetem, Belgrád

A trichinellózist, mint az állatok és az ember közös betegségét már több száz évvel ezelőtt ismerték és leírták. Alaposabb kutatásokra ezen a téren belül viszont csak a 19. században került sor, melynek eredményeként előbb Németországban majd az európai országok zömében is bevezették a sertéshús trichinoszkópiás vizsgálatát.

A Trichinella spiralis egy kisméretű fonálféreg (Nematoda), melynek teljes fejlődéséhez két gazdára van szükség. Fertőző lárvákat tartalmazó hús fogyasztásával terjed.A trichinellózis világszerte elterjedt. Hollandiában, Dániában és Belgiumban gyakorlatilag már nem jelentkezik, viszont más országokban (Szerbia és Montenegro, Olaszország, Franciaország) járványszerűen fordul elő.

Az ember trichinellózisa a hús vizsgálatával előzhető meg. Az állatok fertőzése viszont a húsipari hulladékanyagok hőkezelésével, az állati tetemek ártalmatlanításával, valamint a termelők, a fogyasztók és a vadászok edukációjával érhető el.

A trichinellózis jelentős gazdasági kárral jár. A közvetlen kár (állatelhullás, a fertőzött hús eldobása) ugyanolyan jelentős, mint a betegség következményében jelentkező közvetett kár (termeléscsökkenés). Emellett a trichinellózis szociális gondot is okoz a megbetegedett lakosságnak.

Kulcsszavak: trichinellózis, kórjelzés, károk 

TRICHINELLOSIS AS AN ACTUAL PROBLEM IN SERBIA

Author: Romina SZALAI 6th year undergraduate student

Supervisor: Dr Mirko ŠINKOVIĆ university professor

Institution: Faculty of Veterinary Medicine, University of Belgrade, Belgrade

Trichinellosis, a disease common both in people and animals, has been mentioned in papers as early as several centuries before. In the 19th century it was intensively investigated, which resulted in the introduction of trichinoscopic examination of pork, first in Germany and then in most European countries.

Trichinella spiralis is a small, thin, cylindrical worm (Nematode) which requires a passage through two consecutive hosts. It is transmitted by an intake of meat containing infectious larvae. Trichinellosis is more or less present in the whole world. It can be said to be practically eradicated in the Netherlands, Denmark and Belgium, but in some countries (including Serbia and Montenegro, Italy, France) it has epidemic dimensions. As far as protection of people is concerned, the best preventive measure is the regular examination of meat. Protection of animals comprises thermic processing of excrement and urine, deratization, safe carcass disposal, and education of producers, customers and hunters.

Trichinellosis causes significant economic losses, either direct (dieing of animals, throwing away large amounts of infected meat) or indirect ones (decreased production). Beside the economic losses caused by the uselessness of the meat of slaughtered animals infected with T. spiralis, there are great social problems for the people infected with this parasite.

Keywords: trichinellosis, diagnostics, losses

AKTUELNA PROBLEMATIKA TRIHINELOZE U SRBIJI

Autor: Romina SALAI apsolvent

Mentor: Dr Mirko ŠINKOVIĆ profesor univerziteta

Institucija: Fakultet veterinarske medicine, Univerzitet u Beogradu, Beograd

Trihineloza – zajedničko oboljenje ljudi i životinja pominje se u zapisima starim više vekova. U devetnaestom veku intenzivno se izučava, što rezultira uvođenjem trihinoskopskog pregleda mesa svinja, prvo u Nemačkoj a zatim i u najvećem broju evropskih zemalja.

Trichinella spiralis mali i tanak valjkasti crv (Nematoda), koji zahteva pasažu kroz dva uzastopna domaćina. Prenosi se unošenjem mesa, koje sadrži infektivne larve. Manje ili više rasprostranjena je u celom svetu. Može se reći da je praktično iskorenjena u Holandiji, Danskoj i Belgiji, ali da u nekim zemljama (Srbija i Crna Gora, Italija, Francuska) ima razmere epidemije.

Pregled mesa na trihinelu najbolja je preventivna mera sprečavanja pojave trihineloze ljudi. Preveniranje zaražavanja životinja sprovodi se termičkom obradom klaničnih otpadaka i pomija, deratizacijom, neškodljivim uklanjanjem leševa, edukacijom proizvođača, potrošača i lovaca.

Trihineloza izaziva i značajne ekonomske štete, bilo da su one direktne (uginuće životinja, odbacivanje trupova ili delova zaraženih trupova) ili indirektne štete, koje se vezuju za posledice oboljenja (smanjena produkcija). Pored ekonomskih šteta nastalih usred neupotrebljivosti trupova zaklanih svinja zbog prisustva T. spiralis, izaziva nemerljive gubitke i socijalne probleme za stanovništvo obolelo od trihineloze.

Ključne reči: trihineloza, dijagnostika, štete