A PARLAGFű (AMBROSIA ELATIOR L.) ELTERJEDéSE
A SZABADKA-KöRNYéKI SZáNTóFöLDEKEN

Szerző: CZÉKUS Borisz II. évfolyam

Témavezető: Dr. CZÉKUS Géza

Intézmény: Újvidéki Egyetem, Mezőgazdasági Kar, Földművelés és Konyhakertészet Intézete, Újvidék

E munkában a szerző ismerteti a Szabadkától északra elterülő szántóföldeken a parlagfű (Ambrosia elatior L.) szám szerinti megoszlását különböző kultúrákban. összehasonlítja a kukorica-, napraforgó-, lucernaföldeket és a tarlókat. A közel 150 parcella adatainak feldolgozásából kitűnik, hogy ezen a területen legtöbb parlagfű 2003 tavaszától őszéig a tarlókon hozott termést, míg a lucernaföldeken a folyamatos kaszálás nagymértékben gátolta e gyom magvainak beérését.

Mivel lehetetlen több tíz hektárnyi területen megszámolni ezt az elterjedt gyomot, így a szerző minden parcellán 3x4 m2-es darabon számolta össze a növényeket, kiszámította a parcellákon kapott értékek átlagát, és hektárokban fejezte ki. Ezen adatok szerint a legtöbb parlagfűmag a tarlókon csírázott ki, ezt követik a napraforgó parcellák, majd a kukoricások következnek és a lucernaföldek zárják a sort. A gyom elterjedése nagymértékben függ a talajműveléstől és a gyomirtók használatától. Több földdarab is volt, amelyen egyetlen ilyen gyom sem nőtt (főleg hereföldek és köles-tarlók), viszont voltak olyanok is, amelyeken négyzetméterenként több, mint 100 mag csírázott ki.

Nagyobb hangsúlyt kellene fektetni e gyom irtására – különösen a településekhez közelebb eső szántóföldeken, útszéleken. Megfelelő gyomirtószerekkel, de elsősorban az évi kétszeri kaszálással jelentősen csökkenthetők a parlagfű-pollen okozta kellemetlenségek.

Kulcsszavak: parlagfű, szántóföld, elterjedés, összehasonlítás

AMBROSIA (AMBROSIA ELATIOR L.) IN THE
FIELDS AROUND SUBOTICA

Author: Borisz CZÉKUS, 2nd year undergraduate student

Supervisor: Dr Géza CZÉKUS

Institution: Faculty of Agriculture, Institute for Field and Vegetable Crops, University in Novi Sad, Novi Sad

In the followings, the author will present the numerical distribution of ambrosia in different cultures on plough-lands north of Subotica. He will compare corn-, sunflower-, clover-, and stubble-fields. Processing the data about nearly 150 parcels, it can be seen that in the year of 2003, from spring to autumn, the most ambrosia could be found in the stubble-fields, but on clover-fields the regular reaping hindered the weed2s seeds to ripe.

As it is impossible to count this weed on a land that extends through hundreds of acres, the author counted these weeds on a smaller part of the parcel, more precisely on 3x4 m2 parts, taking this results as a basis of his calculation to determine their number on hectares of plough-lands. According to these numbers, the most ambrosia seed sprouted on stubble-fields, next in the line are sunflower-fields, then cornfields, and lastly clover-fields. The degree of spreading of this weed depends on the cultivation of the land, and the herbicide usage. There were some lands where none of this weed could be seen, but on some lands, more than 100 seeds sprouted on a square meter.

It would be necessary to pay more attention to clear the plough-land of this weed, particularly on those lands which lie close to settlements. With proper usage of herbicides, but even with only reaping the land twice a year, we could greatly reduce the unpleasant effects of ambrosia pollen.

Keywords: ambrosia, plough-land, spreading, comparison

RASPROSTRANJENOST AMBROZIJE (AMBROSIA ELATIOR L.)
NA ORANICAMA U OKOLINI SUBOTICE

Autor: CEKUŠ Boris II. godina

Mentor: dr CEKUŠ Geza

Institucija: Univerzitet u Novom Sadu, Poljoprivredni fakultet, Institut za ratarstvo i povrtarstvo, Novi Sad

Autor u ovom radu prikaže stepen prisustva ambrozije u različitim kulturama u severnom delu atara Subotice. Upoređuje parcele kukuruza, suncokreta, lucerke i strnike. Nakon obrade podataka blizu 150 površina, ustanovljeno je da ambrozija najviše je rasprostranjena na strnikama, dok zahvaljujući sistematskoj kosidbi lucerke, na tim parcelama je manje učestala pošto se sprečava donošenje ploda i semena.

Pošto je praktično nemoguće prebrojavanje na većim površinama, zato je autor uzeo uzorke, površine od 3x4 m2 na svakoj parceli. Dobijene podatke je na sledeći način obradio: izračunao je prosečne vrednosti po parcelama, a zatim je preračunao na hektar. Po ovim podacima najveći broj semena je isklijalo na strnikama, zatim na parcelama suncokreta, i kukuruza. Najmanji broj ambrozije se razvio među lucerke. Rasprostranjenost ovog korova uveliko determiniše obrada zemljišta i primena herbicida. Nađene su parcele deteline i strnike prose koje su bez ambrozije, ali su nađene i takvepovršine, na kojima ima preko 100 biljaka po kvadratnom metru.

Smatra se, da bi trebalo staviti veći naglasak na uništavanje ovog korova, naročito blizu naselja i pored puteva. Pomoću odgovarajućih herbicida, ali naročito pravilnom obradom zemljišta – makar sa dva košenja u toku vegetacije znatno bi se moglo smanjiti opterećenost ovih prostora i alergijska oboljenja izavanih polenom ove biljke.

Ključne reči: ambrozija, oranica, rasprostranjenost, upoređenje