VIZSGáLATOK A ZöLDTRáGYANöVéNYEK
NöVéNYVéDELMI SZEREPéRőL

Szerző: MÁRTON Lénárd V. évfolyam

Témavezető: Dr. NÁDASY Miklós egyetemi docens,
Dr. BUDAI Csaba osztályvezető

Intézmény: Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar Keszthely,
Csongrád Megyei Növény és Talajvédelmi Szolgálat, Hódmezővásárhely

A talajlakó kártevők elleni védekezési eljárások közül manapság a legáltalánosabb a kémiai védekezés, ami miatt az integrált növényvédelem háttérbe szorul. Ezért új lehetőségként kínálkoznak az agrotechnikai és biológiai eljárások.

A dolgozat alapjául kettő esemény szolgált. Az egyik, hogy az Európai Unióban a vegyszeres talajfertőtlenítési technológiák korlátozva lesznek. A másik, hogy több szakcikk, valamint egy közlés (BUDAI és mtsai 2003) is utal a zöldtrágyanövények közül a facélia talajfertőtlenítő (cián tartalmú gyökér extraktuma révén) hatására.

Célul tűztük ki, hogy a zöldtrágyanövények közül a pohánka, fehér mustár és olajretek hatását vizsgáljuk a májusi cserebogár (Melolontha melolontha) pajorjaira nézve.

A vizsgálatokat két különböző időpontban eltérő körülmények között állítottuk be. A két időben eltérő beállítás tulajdonképpen két ismétlést jelent, mely a kapott értékek megbízhatóságát fokozza. Kezelések: 1. pohánka (Phacelia tanacetifolia), 2. fehér mustár (Sinapis alba), 3. olajretek (Raphanus sativus), 4. kontroll. Ismétlésszám: 16. A vizsgálat során tesztállatként májusi cserebogár L₃-as lárvákat használtunk. A pajorok faji meghatározása az anális testtájék szőrözöttsége alapján történt. 500 cm3-es tenyészedényeket (tejfölös pohár) Ramann-féle barna erdőtalajjal töltöttük meg. Minden edénybe egy-egy tesztállatot helyeztünk, tápláléknak burgonyakockát is biztosítottunk. Ezt követően vetettük el az edénybe a zöldtrágyanövényeket, tíz-tíz szemet. A növények 3-4 nap alatt kikeltek. Az edényeket a továbbiakban kétnaponta öntöztük.

Az értékelés a beállítás után hozzávetőlegesen 30 nap múlva történt. A talajból kivettük a pajorokat és vizuálisan ítéltük meg a mortalitást. A kísérlet összesített eredményei alapján legjobb hatást a Phacelia tanacetifolia (68,78%) nyújtotta, ezt követte a Sinapis alba (65,63%), majd a Raphanus sativus (53,13%) következett.

Kulcsszavak: mézontófű, májusi cserebogár pajorok, IPM

EXAMINATIONS ON THE ROLE OF GREEN MANURE PLANTS
IN PLANT PROTECTION

Author: Lénárd MÁRTON 5th year undergraduate student

Supervisor: Dr Miklós NÁDASY associate professor,
Dr Csaba BUDAI Head of Department

Institution: Georgikon Faculty of Agricultural Sciences, University of Veszprém, Keszthely,
Csongrád County Plant and Soil Protection Service, Hódmezővásárhely

Nowadays chemical control is the most popular protection method against soil borne pests, and the Integrated Pest Management is often neglected. Therefore, agrotechnical and biological control measures and methods offer new possibilities.

There have been two reasons motivating this work. The first, that the European Community intends to restrict using soil desinfection technologies. The other, that some recent works and an announcement (BUDAI et al. 2003) refer to the soil desinfection effect of phacelia, a plant used for green manuring (containing cyanid in its root extract).

Our aim has been to study the plant protective effects of phacelia, white mustard and oil radish against the grubs of may-beetle (Melolontha melolontha).

Two trials have been made to increase the reliability of test results. Treatments: 1. Phacelia (Phacelia tanacetifolia), 2. White mustard (Sinapis alba), 3. Oil radish (Raphanus sativus) and 4. Control (soil without plant). Number of repetitions: 16. May beetle larvae of L₃ development stage have been used as test insects. The insect species have been identified on the basis of their hairiness on their anal part. Pots were filled with 500 cm3 Ramanns brown forest soil. May-beetle larvae were put into pots filled with soil, one grub into each pot, and a piece of potato was given as fodder. Following this, seeds of the above test plants were sown into the pots, 10 seeds per pot. Plants emerged within 3-4 days. The pots were watered every two days.

Measurements of the effects were taken 30 days after filling the pots and placing the grubs into the soil. For this, the soil was poured out and the mortality of grubs was estimated visually.

Summarized data show that the best effect (68.78% mortality) was achieved using Phacelia tanacetifolia, followed by Sinapis alba (65.63% mortality) and Raphanus sativus (53.13% mortality).

Keywords: phacelia, grubs of may beetle, IPM

Reference: BUDAI, CS. – KORMáNY, A. – ILLéS, M. (2003): Vizsgálatok a mézontófű (Phacelia tanacetifolia) növényvédelmi szerepének tisztázására. XIII. Növényvédelmi Fórum, Keszthely, 8.