önfúró csavarok nyírási teherbírása
Szerző: RUFF ágnes V. évfolyam
Témavezető: Dr. Fülöp Ludovic egyetemi tanársegéd
Intézmény: Temesvári Műszaki Egyetem, építőmérnöki és építészeti Kar, Acélszerkezetek Tanszék, Temesvár, Románia

Az utóbbi évtizedekben egyre nagyobb teret hódítanak a vékonyfalú szelvényes könnyűszerkezeti kialakítások. Elterjedésük több tényezőnek köszönhető: az új technológiák megjelenésével tökéletesítődött a korrózióvédelmük, profil-kialakításuk szinte korlátlan lehetőségekkel bír, könnyen szerelhetőek, és nem utolsó sorban sokkal gazdaságosabbak, mint az eddig hasonló területen felhasznált fa-, tégla- vagy betonszerkezetek.
A vékonyfalú teherhordó szerkezeti elemek illesztésére a legegyszerűbb és legelterjedtebb az önfúró csavarok használata, amelyek meghatározó terhelése általában a nyírás.
A csavar- és kapcsolattípusok sokféleségének köszönhetően azonban nem minden esetben használhatóak a szabályzatokban található számítási módszerek, így a kapcsolatok tulajdonságai, az előírások szerint, kísérleti úton is meghatározhatóak. A kapcsolatok fellelhető számítási módszereinek áttekintése és összehasonlítása után, dolgozatomban azok alkalmazhatóságát tanulmányoztam.
Munkánk során, egy megrendelés alapján, két típusú önfúró csavart vizsgáltunk. A kísérleti eredményektől függően, ezen csavarokat használná a megrendelő már ismert viselkedésű csavarok helyettesítésére, gazdaságossági meggondolásból.
A kísérleteket a Temesvári Műszaki Egyetem építőmérnöki karának laboratóriumában végeztük, összesen 20 kapcsolattípust vizsgálva, minden típuson belül öt-öt próbatesttel. A dolgozatban ezen vizsgálatok eredményei kerülnek feldolgozásra, melyek összehasonlítódnak az analitikus számításokkal. A számszerű jellemzőket, valamint a kapcsolatok tipikus és atipikus tönkremeneteli módozatait elemezve, különböző következtetések vonhatóak le a csavarok felhasználhatóságára vonatkozóan.
Kulcsszavak: vékonyfalú acélszerkezetek, szerkezeti kapcsolatok, kísérletek feldolgozása, számítási módszerek



SHEAR CAPACITY OF LAP JOINTS WITH SELF-DRILLING SCREWS
Author: ágnes RUFF 5th year undergraduate student
Supervisor: Dr Fülöp LUDOVIC teaching assistant
Institution: Faculty of Civil Engineering, “Politehnica” University, Timisoara

Within the last few decades the popularity of light gauge steel structures has grown enormously. Self-drilling screws, mostly subjected to shear, are the most commonly used fasteners for light gauge structural elements. Due to the diversity of screws and joints, calculation methods given in the codes are in many cases unsuitable, and according to the design codes, the characteristics of joints may be determined by testing. After a review of design methods, their applicability has been investigated.
During the task, two types of self-drilling screws have been studied in 20 joint types, with 5 specimens of each type. By analyzing the numerical characteristics and the typical and atypical failure modes of the joints, different conclusions have been drawn referring to the utilization of screws.
Keywords: light gauge steel structures, lap joints, design by testing and calculation methods