Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium

Közismert, hogy az ökológiai egyensúlyban levő állóvizekre jellemző az öntisztulás. Ez egymással összefüggő, bonyolult ülepedési, biológiai és vegyi folyamatok összeségének következménye, amelyek tanulmányozása a független változók „átfedése” miatt rendkívül körülményes.

A munka célja, hogy betekintést nyújtson abba, hogy egy –egy változó milyen jelentőségű a víztisztulás szempontjából. Számítógépes szimuláció útján aránylag nagy mennyiségű változókombináció hatása vizsgálható ki. Erre a célra egy olyan program készült, amely a lagúnán átfolyó víz benntartózkodási idejét tudja meghatározni, az pedig közvetett úton a víztisztulás mértékére utal.

Ebben a munkában az árhullám nagysága, asszimmetriája és dinamizmusa, továbbá a szennyezőanyag koncentrációjának asszimmetriája, valamint az árapasztó jellege került kivizsgálásra. a benntartózkodási időre kifejtett hatása szempontjából.

A tanulmány kimutatta, hogy a benntartózkodási időre a lagúna és az árhullám térfogatának aránya hat ki legnagyobb mértékben, amit az árhullám dinamizmusa követ.

Az árapasztó jellege szintén nagy befolyással bír, aminek jelentősége abban rejlik, hogy mérnökileg tervezhető, optimalizálható.

Ezek az eredmények is igazolják, hogy felszíni vizeink minősége nem csak mesterséges szennyvíztisztítók útján javítható, hanem energiaigénytelen és felügyelet nélküli, „természetes” módszerekkel is. Ezek jelentősége a jövőben előreláthatólag növekedni fog.

Kulcsszavak: természetes lagúna, öntisztulás, benntartózkodási idő, hatásvizsgálat

Institution: Department of Water Resources, Faculty of Civil Engineering,
University of Novi Sad, Subotica

Water bodies in ecologic balance are known to maintain natural water conditioning processes. These are complex, cross correlated, mechanical, biological and chemical processes hard to investigate due to overlapping of different influences.

The aim of this study is getting an insight into the contribution of particular parameters to the water purification processes. Computer simulation provides opportunity for easy examination of a large number of parameter combinations. For this a computer program has been developed and utilized, calculating the average detention time of water within a wetland, an indirect indicator of wetland efficiency in water conditioning.

Inflow volume, inflow dynamics, hydrograph asymmetry, pollutograph asymmetry and the type of the spillway have been investigated from the aspect of wetland efficiency in water treatment.

The study has shown that the relative volume of the inflow has the most significant influence on detention time, followed by the inflow dynamics.

The type of the spillway is of major influence as well, which is especially important as it is a design parameter which might be optimized.

The results prove that the quality of overland water resources may be improved not only by artificial treatment plants, but with natural wetlands as well, not requiring energy and supervision. The significance of wetlands is therefore likely to increase in the future, since they represent a natural solution for pollution problems.

Institucija: Univerzitet u Novom Sadu, Građevinski fakultet Subotica, Katedra za hidrotehniku

Poznato je da ekološki uravnotežene stajaće vode pokazuju moć samoprečišćavanja, rezultat složenih, međusobno povezanih bioloških i hemijskih procesa, kao i taloženja. Proučavanje pojave u celini je teško zbog preklapanja dejstva raznih uticaja.

Svrha ove studije je sticanje saznanja o značaju pojedinog pokazatelja na poboljšanje kvaliteta vode u lagunama. Kompjuterskom simulacijom relativno brzo i efikasno može se ispitati veliki broj kombinacija uticaja. U tu svrhu je razvijen program, koji određuje prosečno vreme zadržavanja vode u laguni, a to je posredni pokazatelj mere prečišćavanja vode.

U ovom radu provereni su uticaji veličine poplavnog talasa, njegove asimetrije, dinamike doticaja, asimetrije koncentracije zagađenja, kao i tipa evakuatora na vreme zadržavanja vode u laguni.

Studija je pokazala da relativna zapremina poplavnog talasa ima najveći uticaj na vreme zadržavanja, zatim dinamika doticaja.

Tip evakuatora je takođe od velikog značaja, tim pre, što se evakuator projektuje, te može da se optimizuje.

Rezultati pokazuju da kvalitet površinskih voda, pored uređaja za prečišćavanje, može da se poboljša i putem prirodnih laguna, koje ne zahtevaju ni energiju ni nadzor. Ova prirodna rešenja će u buduće verovatno dobiti na značaju.

Ključne reči: prirodne lagune, samoprečišćavanje, vreme zadržavanja, studija uticaja