Hullámtéri akkumuláció mértéke a szabályozások óta
az alsó-tiszai Mártélyi-öblözet példáján

Szerző: SÁNDOR Andrea V. évfolyam

Témavezető: Dr. KISS Tímea adjunktus

Intézmény: SZTE, TTK, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék, Szeged

Feladatul tűztem ki, az alsó-tiszai Mártélyi-öblözetben a szabályozások (1889) óta lerakódott hordalék mennyiségének, és az akkumuláció mértékének időbeli változásának meghatározását. Két szelvény mintáit használtam fel az elemzéshez. Az egyiket egy, a szabályozások során levágott holtág belső ívének egykori homokpadjáról (T1), a másikat az egykori meandertől kicsit távolabb, a hullámtér területéről (T2) vettük.

A laboratóriumi vizsgálatok során meghatároztuk a két szelvény mintáinak szemcseösszetételét Köhn-féle iszapolással és szitálással. Láng atomabszorpciós spektrofotométerrel a nehézfémtartalmat (Pb, Cd, Cu, Zn, Ni) adtuk meg, Scheibler-féle kalciméter segítségével pedig a mésztartalmat mértük meg. A minták szervesanyag-tartalmát Tyurin-módszerét követve spektrofotométerrel határoztuk meg. A T2 szelvény mintáinak mágneses szuszceptibilitását Wolwerhamptonban, míg 137Cs aktivitását Debrecenben (ATOMKI) mérték meg.

Mindkét szelvényben megjelöltük a mért értékek alapján az átvágás feltételezett idejét. A szabályozások előtt formálódott övzátony 1 méterrel alacsonyabban fekszik (T1), mint a mögötte levő területek (T2), ezért többször, hosszabb ideig volt elöntés alatt, hiszen már a mindszenti mérőállomáson mért 520 cm-es víz is elönti, míg a legmagasabb formákat csak a 630 cm feletti vízmagasság borítja el. A szabályozások óta T1 szelvényben 88 cm, a T2 szelvényben 32 cm üledék rakódott le, amely 0,8-0,3 cm/év akkumulációnak felel meg. Tehát a hullámtér magasabban fekvő területére jóval kevesebb üledék rakódott le, mint a mélyebben fekvő egykori övzátonyra. A szelvényben a hoszszan tartó, rekord magasságú árvizek is azonosíthatóak voltak, az általuk lerakott durvább üledékek alapján.

Kulcsszavak: hullámtér, feltöltődés, Tisza

Rate of accumulation on the floodplain
of the tisza since the regulations
– case study on the lower tisza reach, hungary

Author: Andrea SÁNDOR 5th year geographer

Supervisor: Dr. Tímea Kiss lecturer

Institution: University of Szeged, Department of Physical Geography and Geoinformatics

The aim of this study is to determine the amount and rate of accumulation on the recent floodplain of the Tisza since the regulation works (1889) on a test site, near Mártély. For the analysis two sampling sites were chosen: the first one (T1) was established on the former point-bar of the cut-off meander, whilst the second was created on the active floodplain far from the recent and former river-bed.

During the laboratory analysis the grain-size distribution was determined by Köhn’s pipette-method and sieving. The heavy metal content of the samples (Pb, Cd, Cu, Zn, Ni) was measured by spectrophotometer and the carbonate content by Scheibler’s calcimeter. The amount of organic material was determined by following the method of Tyurin, using spectro-fotometer. The magnetic susceptibility of the T2 samples was measured in Wolwerhampton (UK), whilst the 137Cs activity was measured at Debrecen, Hungary.

Based on the analyses the date of regulation (1889) was determined in the two cores. The T1 site is on a lower surface than T2 by approximately 1 m, therefore, it was inundated more often and for longer periods. On the lower, T1 site 88 cm sediment was accumulated since 1889, but on the higher surfaces (T2) much less, only 32 cm sediment was deposited. It suggests 0,8-0,3 cm/year accumulation rate. During the analysis the greater floods were indicated by their coarser sediments.