AZ ANDERSENI (ELLEN)HAGYOMáNY A MAGYAR IRODALOMBANSzerző: SZVOBODA Annamária abszolvensTémavezető: Dr. HÓZSA Éva egyetemi tanárIntézmény: Újvidéki Egyetem, Zombori Tanítóképző Egyetem, Szabadka
Ez a dolgozat főként az anderseni hatásra, az eltérő dialogizáló lehetőségekre, a vitapozícióra, a műfajközi térre összpontosít.A magyar meserecepció rámutatott az érintkezési pontokra, például a magyarításra, a fordításra (Szendrey Júlia, Rab Zsuzsa), a szecesszió korában megnyilvánuló anderseni hatásra, a 70-es és 80-as évek magyar irodalmának anderseni vonatkozásaira, különösen Pilinszky, Mándy, Török Sándor, újabban pedig főként Lázár Ervin szemszögéből. A recepció mintaként vagy közvetítőként tekint a dán meseíróra, akinek létszemlélete Kosztolányi és Csáth opusára is hatást gyakorolt. Az aktualizáló olvasat lehetőségeit velük kapcsolatban Tolnai Ottó költészete vetette fel.A jelenlegi kutatás Andersen narratíváját, hagyományhoz való viszonyát, tárgyszemléletét is érinti. Ez utóbbi mind Jean Baudrillard elméletével, mind pedig a magyar irodalmi hagyománnyal összefügg, a tárgyak ugyanis nem vonhatják ki magukat a múlékonyság alól. Most mégis az olvasói látószög, illetve az anderseni hagyománynak ellenálló szöveg, az inverz kategóriája, a nézőpontok variációs játéka kerül előtérbe. A dolgozat néhány jelentős magyar szerző műve/szövege kapcsán vizsgálja az említett szempontokat, például Lázár Ervin, Mándy Iván, Hervay Gizella, Pilinszky János és mások esetében.Kulcsszavak: létszemlélet, archetípus, műfajközi tér, mozgás, minta, név, vitapozíció, ólomkatona, dialogikus megértés, ellenállás, Kobak
THE (ANTI)TRADITION OF ANDERSEN IN HUNGARIAN LITERATUREAuthor: Annamária SZVOBODA 5th year undergraduate studentSupervisor: Dr Éva HÓZSA university professorInstitution: Teacher Training Faculty, Univesity of Novi Sad, Subotica
This paper focuses on the effects of Andersen, possibilities of various dialogizations, dispute positions, as well as on the space between literary genres.The Hungarian reception of the tales shows some tangent points, e.g. naturalization in their translation (by Júlia Szendrey and Zsuzsa Rab), the influence of Andersen in the art of the Seccesion and in the literature of the ’70s and ‘80s, especially in the works of Pilinszky, Mándy, Sándor Török and lately of Ervin Lázár too. The reception regards the Danish writer as a model or a mediator who, according to the poetry of Ottó Tolnai, deeply affected Kosztolányi’s and Csáth’s opuses with his existential views.The present work is concerned with Andersen’s narrative, his relation to tradition and his approach to his subjects. The latter is related to Jean Baudrillard and Hungarian literary tradition, i.e. the view according to which objects cannot escape destruction.The author then deals with the reader’s point of view and the text which resists the tradition of Andersen, giving preference to the inverse category and the play of different viewpoints.The above-mentioned have been examinedwith reference to some significant Hungarian authors’works, for example Ervin Lázár, Iván Mándy, Gizella Hervay, János Pilinszky and others.Keywords: onthology, archetype, space between literary forms, dispute position, tin soldier
Antiandersenovska tradicija u Mađarskoj knjievnostiAutor: Svoboda Anamarija absolventMentor: Dr Eva HOA univerzitetski profesorInstitucija:
Teiste ovog rada je na Andersenovom uticaju, na mogućnosti nesporazuma u dijalozima, na tačkama gledita u raspravi, na međuprostoru izmedu anrova.Recepcija u mađarskoj bajci ukazala je na dodirne tačke npr. mađarizaciju, na prevod (Julija Sendrei, Zuza Rab) na Andersenov uticaj u doba secesije, na njegov uticaj na mađarsku knjievnost 70-tih i 80-tih godina naročito uočljiv kod pisaca poput Pilinskog, Mandija, Šandora Tereka i Ervina Lazara u novije vreme. Recepcija se ostvaruje putem prihvatanja ema danskog pisca bajki, smatra se uzorom ili posrednikom, njegovo viđenje sveta uticalo je na knjievni rad Kostolanjija i čata. U vezi sa ovim, mogućnosti savremenog čitanja mogu se naći u pesnistvu Otoa Tolnai.Ovo istraivanje dodiruje Andersenovu naraciju, njegov odnos zasnovan na tradiciji i narodnom motivima, njegovo nenadmaivo viđenje običnih predmeta. Ovo sve upleteno je u rad ana Bodrijara, kao i u mađarsko knjievno nasleđe, predmeti i stvari ne mogu da pobegnu od prolaznosti. Viđenje čitaoca, odnosno tekst suprostavljen Andersenovoj tradiciji je inverzna kategorija, pri čemu u prvi plan isplivavaju varijacije tački gledita.Rad se zasniva na stavovima nekih značajnih mađarskih autora kao sto su: Ervin Lazar, Ivan Mandi, Gizela Hervai, Jano Pilinski i dr.Ključne reči: postojanje, arhetip, međuprostor između anrova, dinamika, uzor, ime, tačka gledita u raspravi, olovni vojnik, dijaloko razumevanje, suprostavljanje, glava.