AZ EURóPAI UNIó INTéZMéNYRENDSZERE

Szerző: DUDÁS Attila LLM hallgató

Témavezető: Dr. VÁRADY Tibor egyetemi tanár

Intézmény: Közép-Európai Egyetem (CEU), Nemzetközi üzleti Jogi Tanszék, Budapest

Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium

Az Európai Unió intézményrendszerének kialakulása közel fél évszázados fejlődés és politikai kompromisszumok eredménye. Az európai integrációs folyamatok már közvetlenül a második világháború után megkezdődtek, ami több ma is működő európai szervezet létrejöttéhez vezetett, melyek tagsága szélesebb, mint az Európai Unió tagállamainak száma. Ilyen szervezet, például, az Európa Tanács, melynek tagsága felöleli az európai kontinens majd minden országát. Ezek a szervezetek azonban pán-európai kormányközi intézmények, amelyek nem érintik közvetlenül a tagállamok szuverenitását.

Az első lépést a közös európai állam megteremtése felé a három Európai Közösség megalapítása jelentette az ötvenes évek közepén (ESzAK, EGK és az EURATOM). Az Európai Közösségek főszervei adták meg a további európai integrációs folyamatok lendületét. Habár természetükben még mindig kormányközi jellegűek voltak, a Közösségek egy olyan intézményrendszert hoztak létre, amely elvi szinten az idő során nem sokat változott és az Európai Unió magját képezi.

A dolgozat igyekszik rámutatni azokra változásokra az Európai Unió intézményrendszerében, amelyek a szervezetet fokozatosan szupranacionálissá és demokratikusabbá teszik. Különösen azokat a változásokat körvonalazza, amelyeket az Unió bővítése, a tíz tagjelölt ország 2004-ben történő csatlakozása fog eredményezni.

Kulcsszavak: az Európai Unió intézményrendszere, főszervek, bizottság, Európa Tanács, Európai Parlament, bíróság

THE INSTITUTIONAL SETTING OF THE EUROPEAN UNION

Author: Attila DUDÁS LLM student

Thesis advisor: Dr Tibor VÁRADY university professor

Institution: International Business Law Stream, Legal Studies Department, Central European University, Budapest

The evolution of the institutions of the European Union is a result of a half-a-century-long development and a series of political compromises. The processes towards European integrations had begun subsequently after WWII, which resulted in the creation of numerous European organizations. Some of these organizations exist even today, with a membership larger than the current number of the Member States of the European Union. Such an organization is, for instance, the Council of Europe embracing almost all countries of the European continent. However, these organizations are predominantly intergovernmental institutions that do not affect directly the sovereignty of the contracting states.

The first step towards the creation of a common European state was the establishment of the three European Communities during the ‘50s (ECSC, EEC, Euratom). The main institutions of the Communities were the ones that gave the impetus for further European integrations. Although they were all intergovernmental in their nature, the Communities created a specific institutional system which represents the core of the European Union and has not since changed in principle.

This paper aims to shed light on major changes in the institutional setting of the European Union due to which the organization becomes supranational and more democratic. Special attention has been paid to those changes which are to be caused by the enlargement of the Union, the accession of ten new Member States in 2004.

Keywords: European Union, institutions, Commission, Council, European Parliament, European Court of Justice

INSTITUCIONALNI OKVIR EVROPSKE UNIJE

Autor: Atila DUDAŠ LLM student

Mentor: Dr Tibor VARADI redovni profesor

Institucija: Centralno-Evropski Univerzitet (CEU),
Katedra za pravne studije – Međunarodno poslovno pravni smer, Budimpešta

Nastanak Evropske Unije je rezultat skoro pola vekovnog razvoja i mnogih političkih kompromisa. Procesi evropskih integracija započeli su neposredno nakon završetka Drugog svetskog rata, što je dovelo do stvaranja brojnih i danas postojećih evropskih organizacija, čije je članstvo čak šire od članstva Evropske Unije. Takva je organizacija, na primer, Savet Evrope koja obuhvata skoro sve države evropskog kontinenta. Ove organizacije su, međutim, panevropske međuvladine institucije, koje direktno ne sužavaju suverenitet država članica.

Prvim korakom ka stvaranju zajedničke evropske države smatra se osnivanje triju Evropskih Zajednica sredinom pedesetih godina (EZUč, EEZ i EURATOM), čije su glavne institucije dale dalji podsticaj procesima evropskih integracija. Bez obzira na činjenicu da su Zajednice imale karakter međuvladinih organizacija, stvorile su sistem institucija, koji se vremenom u biti nije mnogo promenio i čini jezgro Evropske Unije.

Osnovni cilj ovog rada je da se predoče bitne promene u istitucionalnom okviru Evropske Unije usled čega ona postepeno postaje sve više supranacionalna i demokratska. Posebna pažnja je posvećena onim promenama koje će da uslede nakon proširenja Unije, tj. pridruženja deset novih država članica u 2004. godini.

Ključne reči: Evropska Unija, institucije, Komisija, Savet, Evropski Parlament, Evropski Sud Pravde