MARTONOS, AZ EGYKORI PANNONHALMI BIRTOK
A FORMáLóDó EURó-RéGIó úTJáN

Szerző: Cvetanović Milan abszolvens

Témavezető: Jovan Plavša egyetemi tanár

Intézmény: Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar, Földrajzi Intézet, Újvidék
Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium

A dolgozat részletesen ismerteti Martonos, e tiszamenti magyar település kialakulását és fejlődését, kitér földrajzi sajátosságaira. A gazdag történelmi források alapján betekintést nyerünk a falu középkori életébe. Tanulmányoztam a lakosság összetételének alakulását, amire kihatott Martonos földrajzi fekvése.

 Bácska egyik legrégebbi településéről van szó, amely a tatárjárás előtti időktől, a török hódoltságon át a tiszai határőrvidék megalakításával sem vesztette el jelentős szerepét. Az első világháború után az új határvonal kijelölésével Szegeddel való kapcsolata megszakadt. Evvel kezdetét vette a lakosság számának csökkenése , amely folyamat a mai napig is tart. A munka elkészítéséhez főként a török időkből származó összeirásokra és a Zentai Levéltár adataira támaszkodtam. A Tisza nagy hatással volt minden időben a falu életére, a folyó szabályozása a 19. század folyamán megváltoztatta a település arculatát. A mezőgazdaság alapját a fűszerpaprika-, régebben a dohánytermesztés képezte. Ez jelentette nemzedékeknek az egyedüli biztos jövedelmet.

A dolgozat célja feltárni, hogy a történelmi örökség miként hozható kapcsolatba a jelen elvárásaival a regionális együttműködés keretein belül. Készülő diplomamunkámban bővebben szeretnék foglalkozni e tematikával, tekintettel arra, hogy minden kérdésre csak az interdiszciplináris kutatások adhatnak választ.

Kulcsszavak: Martonos, Tisza, történelem, regionális földrajz

MARTONOŠ, A ONE-TIME ABBEY ESTATE ON THE ROAD TOWARDS
EUROPEAN INTEGRATIONS

Author: Milan CVETANOVIĆ graduate student

Supervisor: Dr Jovan PLAVŠA university professor

Institution: Department of Geography, Faculty of Science, University of Novi Sad, Novi Sad,
Elementary School ”Petefi Brigada”, Kula

The study deals with Martonoš, a Hungarian settlement in Bačka on the river Tisa, its foundation and progress through history, with an outlook on its geographical characteristics. Thanks to numerous historical sources, we have had an insight to the importance of the village in the Middle Ages. It has been interesting to analyse the impact that the geographical situation has had on the demographic structure of the village. Martonoš is one of the oldest settlements in Bačka, it dates back to the first half of the 13th century. It never lost its importance, in spite of the long Turkish rule and the constituion of the military border. After WWI new state borders were drawn and Martonoš lost his connections with Szeged. This initiated a decrease in the population, which has continued to the present day. Data from the Turkish censuses, as well as from the Historical Archive in Senta have been very helpful for this study. The river Tisa has always influenced the life of the village, its regulation during the 19th century caused great changes in all aspects. The basic agricultural product has been sweet pepper, which has been securing an income for many generations. Tobacco growing was also wide-spread in the past.

This study has been written with the aim of bringing together heritage with the upcoming regional integrations. In his upcoming thesis the author intends to explore this topic further, with respect to the fact that only interdisciplinary studies have proper answers.

Keywords: Martonoš, Tisa, history, regional geography

MARTONOŠ, STARO POTISKO NASELJE U IZAZOVU SAVREMENIH REGIONALNIH INTEGRACIJA

Autor: Milan Cvetanović apsolvent

Mentor: Dr Jovan Plavša vanredni profesor

Institucija: Novosadski univerzitet, Prirodno-matematički fakultet,(odsek katedra)departman za geografiju
Osnovna škola Petefi Brigada, Kula

Rad daje detaljan prikaz Martonoša, potiskog mađarskog naselja u Bačkoj, postanak i razvoj, sa osvrtom na geografske karakteristike. Na osnovu mnoštva istorijskih izvora imamo uvid u značaj naselja u srednjem veku. Razmatrana je uticaj geografskog položaja na promeni u strukturama stanovništva.

Martonoš spada među najstarija naselja u Bačkoj, čije osnovanje seže do prve polovine XIII veka. Od tog doba, preko perioda turskog jarma, osnivanja Potiske-pomoriške Vojne granice i odlaska većine srpskih graničara u Rusiju, selo je opstalo prkoseći vremenu. Nakon prvog svetskog rata i povlačenja novih granica, Martonoš gubi svoje čvrste veze sa Segedinom, čime je započelo smanjenje broja stanovnika – ova tendencija prisutna je i dan danas. Tokom izrade rada oslanjao sam se na turske deftere i materijal iz Istorijskog Arhiva u Senti. Reka Tisa je oduvek imala posebno mesto u životu sela, svaka promena, kao ona prilikom regulisanja toka, izazvala dalokosežne posledice. Osnovu poljoprivrede čini industrijska paprika, koja je bila jedini sigurni izvor prihoda tokom niza generacija. Gajenje duvana je imalo veće rasprostranjenje u prošlosti.

Cilj ovog rada jeste ukazati kako istorijsko nasleđe i buduća regionalna saradnja u okviru euroregija mogu da se korisno dopunjuju. Sa ovom temom baviću se opširnije u svom diplomskom radu , s obzirom na to da jedino interdisciplinarni pristup omogućuje kompletan uvid u određenu problematiku.

Ključne reči: Martonoš, Tisa, istorija, regionalna geografija