Az ökonómiailag hatásos és ökológiailag értékes mezőgazdasági termelésben fontos az új gabonafajták megismerése és tanulmányozása. A jó minőségi paraméterekkel rendelkező fajták iránti igény fokozódik, s az azokból előállított késztermékek biológiai értéke is alapját képezheti az egészség megőrzésének, a különféle betegségek megelőzésének. Az új fajták vizsgálatánál fontos figyelembe venni a fenn-tartható mezőgazdaság alapelveit és a megújítható energiaforrások fokozottabb kihasználását.
A dolgozat fő témája némely agrotechnikai tényezőnek a csupasz árpa szemtermésére és minőségére gyakorolt hatása. A kísérletet a Szlovák Mezőgazdasági Egyetem Agrárbiológia és Élelmiszerforrások Karának alsómalántai kísérleti telepén végeztük, 2002-ben illetve 2003-ban. A vizsgálatban két csupasz árpafajtával dolgoztunk, ezek: KM-2010 (belső megjelölése KM-96) és KM-2092 (belső megjelölése KM-98). A kísérletben két talajművelési változat szerepelt, és négy műtrágyahatóanyag-kezelést végeztünk:
a = 0 kontroll
b = 50 kg/ha nitrogén DASA műtrágya formájában+ foszfor, kálium
c = 50 kg/ha nitrogén DASA műtrágya formájában + Campofort Fortestim Alfa + foszfor, kálium
d = 80 kg/ha Nitrogén DASA műtrágya formájában + Campofort Fortestim Alfa + Foszfor, Kálium.
Az elért eredmények rámutatnak az alkalmazott műtrágyahatóanyagok érvényesülésére a csupasz árpa szemtermésénél és minőségénél az időjárási viszonyok és az egyes fajtákon belül. A KM-96 csupasz árpafajta érzékelhetően bőtermőbb. Termésstabilitása a tavaszi gabonák számára kedvezőtlen 2003-as évben is megmutatkozott, mindkét évben pozitívan reagált az alkalmazott műtrágyahatóanyagokra.
A másik vizsgált faj, a KM-98 csak a 2002-es évben mutatott termésnövekedést a vizsgált tényezőkre.
A dolgozat részletesen ismerteti továbbá az agrotechnikai tényezők minőségi mutatókra gyakorolt hatását, amelyek közül a következőket vizsgáltuk: ezerszemtömeg, osztályozottság, tömegsűrűség és fehérjetartartalom.

Kulcsszavak: csupasz árpa, termőképesség, minőség, trágyázás

 

 

 

PRODUCTION AND QUALITY OF HULLESS BARLEY
Author: Henrietta JAKUBEC, Ing., PhD studies
Supervisor: Doc. Ing. MOLNÁROVÁ Juliana, PhD. university professor
Institution: Slovak Agricultural University, Faculty of Agrobiology and Food Reserve, Department of Plant Cultivation, Nitra, Slovakia

To secure economically effective and ecologically qualitative production, it is important to study new crop varieties. The demand for new cultivars with reliable quality parameters is increasing. The biological value of cereal products made from this raw material could be the base of health protection. When observing these new cultivars it is important to respect the principles of sustainable development of farming and increase the utilisation of renewable resources.
Our objective was to follow the effects of leaf fertilization on hulless barley yields and its mechanical and chemical quality. The field experiment was established in years 2002 and 2003, based on 2 cultivars of hulless barley: KM-96 (KM 2010) and KM-98 (2092) at the expe-rimental land of the Faculty of Agrobiology and Food Reserve, Slovak Agricultural University in Nitra in Dolná Malanta.
Two kinds of soil tillage were observed: conventional and reduced, and four varieties of fertilizations (a= 0; b= 50 kg N at form DASA plus PK; c= 50 kg N at form DASA plus CAMPOFORT FORTESTIM ALFA plus PK, d= 80 kg N at form DASA plus CAMPOFORT FORTESTIM ALFA plus PK).
The results showed positive reactions to the applied fertilizations both in the form of yields and quality. The cultivar KM-96 is more productive. A stable grain yield was observed in the climatically not favourable year of 2003, and there were positive reactions to the applied fertilisation in both years.
At the other observed cultivar, KM-98, yields increased only in 2002.
The work also presents the impact of agrotechnical factors on quality parameters: thousand grain weight, steadiness, bulk density and content of crude protein.

Keywords: hulless barley, leaf fertilization, yield, quality