A KÉTCELLÁS TERMÉSZETES LAGÚNÁK HATÉKONYSÁGA
Szerző: VARGA Géza abszolvens
Témavezető: Dr. FÁBIÁN Gyula egyetemi tanár
Intézmény: Újvidéki Egyetem, Építőmérnöki Kar, Vízügyi Tanszék, Szabadka
Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium

Természetes öntisztulási mechanizmusokra alapuló víztisztító lagúnák tervezése során a tervező több kérdéssel szembesül. Meg kell határozni a lagúna optimális méreteit, térbeli osztottságát, árapasztóinak fajtáját és áteresztő-képességét.
Ez a tanulmány a kétcellás lagúnák hatékonyságát taglalja hidraulikai tényezőket véve alapul. Az árhullám lagúnához viszonyított nagyságán kívül az alapvízhozam, a hullám dinamikája (különböző jellegű árapasztók kombinációja), valamint a cellák térfogataránya került kivizsgálásra.
A különböző esetkombinációk összehasonlítási alapja a számítógépes szimuláció útján meghatározott benntartózkodási idő.
A tanulmány kimutatta, hogy az öntisztulási folyamatra a többcellás lagúna esetében is az árhullám térfogata hat ki a legjobban, ezt az alapvízhozam, az árhullám dinamikája, a cellák egymáshoz viszonyított térfogata, valamint az árapasztók kombinációja követi. Az egy- és kétcellás lagúnák működésében eltérés jelentkezik a különböző tényezők hatása mértékében.
Különösen érdekes, hogy az elvárásoktól eltérően az egycellás lagúnák hatékonyabbnak bizonyultak.
A számszerűsítésekkel alátámasztott elemzés hatékony segédeszközként szolgálhat a tervezésben.

Kulcsszavak: többcellás természetes lagúna, öntisztulás, benntartózkodási idő, hatásvizsgálat


 

THE EFFECTIVENESS OF TWO-CELL WETLANDS
Author: Géza VARGA, final year
Supervisor: Prof. Julius FABIAN, C.E.
Institution: University of Novi Sad, Faculty of Civil Engineering, Department of Water Resources
Hungarian College for Higher Education in Vojvodina

Wetland design based on natural water treatment processes raises several questions that need to be addressed. The options of monolith and broken up design need to be considered, the optimum dimensions of the wetland have to be determined, the capacity and type of the spillways must be decided on, etc.
This study aims at two-cell wetlands in terms of hydraulic effectiveness. Parameters like wetland volume relative to the potential inflow, then base flow and inflow dynamics have been analyzed. Special attention has been paid to spillway combination, and to the relative volume of the cells.
The basis of comparison is detention time determined by computer simulation.
The study has shown that the water treatment processes of two-cell wetlands are mostly under domination of the inflow volume, followed by the base flow, inflow dynamics, relative volume of the cells and the spillway combination. Although similar priority has been determined with single cell wetlands, difference in significance of particular parameters have been indicated.
Contrary to the expectations, monolith wetlands proved to be more efficient in hydraulic sense than two-cell wetlands.
The present analysis supported by quantified indicators of parameter influence on detention time gives effective help to the designer.

Keywords: multi-cell wetlands, self-conditioning, detention time, influence study


 

 

EFIKASNOST DVOĆELIJSKIH PRIRODNIH LAGUNA
Autor: Geza VARGA, apsolvent
Mentor: dr Đula FABIAN, vanredni profesor
Institucija: Univerzitet u Novom Sadu, Građevinski fakultet Subotica, Katedra za hidrotehniku

Projektovanje laguna zasnovanih na prirodnim procesima samoprečišćavanja, projektantu nameće niz pitanja. Treba odrediti optimalne dimenzije lagune, prostornu podeljenost, vrstu evakuacionih organa i njihov kapacitet, itd.
Ovaj rad analizira efikasnost dvoćelijskih laguna sa aspekta hidrauličke efikasnosti. Pored relativne zapremine dotoka razmatrano je dejstvo dinamike doticaja i baznog proticaja na vreme zadržavanja vode u laguni. Posebna pažnja je posvećena kombinaciji preliva i međusobnom odnosu zapremina ćelija.
Osnova poređenja je vreme zadržavanja vode u laguni određeno kompjuterskom simulacijom.
Studija je pokazala da na proces prečišćavanja vode, slično kao kod monolitne lagune, i kod dvoćelijske dominira intenzitet doticaja, što je praćeno baznim doticajem, dinamikom doticaja, relativnim odnosom zapremina ćelija i kombinacijom preliva. Pokazala se razlika u značaju uticaja pojedinih činilaca na vreme zadržavanja kod monolitnih i dvoćelijskih laguna.
Valja istaći da su se, suprotno očekivanju, monolitne lagune pokazale efikasnijim od dvoćelijskih.
Uporedna analiza potkrepljena brojkama predstavlja efikasno pomoćno sredstvo inženjeru u projektovanju prirodnih laguna.

Ključne reči: prirodne, višećelijske lagune, samoprečišćavanje, vreme zadržavanja, studija uticaja, uporedna analiza