COPYRIGHTŠ
Atomok és Bitek
Szerző: VANGER László, II. évfolyam
Témavezető: Mgr. CSAPÓ Julianna egyetemi tanársegéd
Intézmény: Újvidéki Egyetem, BTK, Magyar Tanszék
Nemzeti és nemzetállamok feletti könyvtáraink lassan, ha adnak valamit magukra, többfajta médiumot igyekeznek begyűjteni, rend-szerezni. Azt a könyvet, amit eddig nem tudtunk megvenni, elolvashattuk a könyvtárban. Amit nem kölcsönözhettünk ki, azt megtekinthettük ott helyben. A filmalkotások bevonulása a könyvtárakba (a vizuális kor ideje, az "új szépirodalom") egy új állományt hozott létre: a nem megtekinthető állományt.
A dolgozat röviden felvázolja a szerzői jogok történetét. A Gutenberg-galaxis-kori találmány hatását kultúrszociológiai és memetikai nézőpontból vizsgálja. Részletesebben foglalkozik a médium értékével (McLuhan), a bitek és atomok közti különbséggel (Nicholas Negroponte), a RAM (írható, olvasható) és ROM (csak olvasható) memóriákkal és a leendő üzenet/jel hordozó/közvetítő médiumokkal.
A dolgozat végkövetkeztetésében Negroponte állításával szemben kifejti, hogy az üzenet semmiféleképp sem választható le a médiumról, rámutat arra, hogy milyen üzleti érdek van a ROM lemezek fejlesztése mögött, és hogy ez leginkább a szerzői jogokat igyekszik kiszolgálni.
Kulcsszavak: Negroponte, Copyright, Könyvtár, RAM - ROM
COPYRIGHTŠ
Atomi i Bitovi
Autor: Laslo VANGER, II godina
Mentor: mr Julijana Ipanovič Čapo asistent
Institucija: Univerzitet u Novom Sadu, Filozofski fakultet, Katedra za mađarski
jezik i knjievnost
Nae nacionalne i međunarodne biblioteke, ako imalo dre do sebe, potrude se da polako priberu i sistematizuju vie vrsta medija. Do sada knjigu koju nismo mogli kupiti, mogli smo pročitati u biblioteci; to to nismo mogli iznajmiti, mogli smo da pogledamo tamo na mestu. Ulaz filmskih produkcija (razdoblje vizuelnog doba, "nova lepa literatura") u ove biblioteke, stvorio je novi fond: fond koji ne moe da se pogleda.
Rad ukratko prikazuje istoriju autorskih prava. Istrauje uticaj pronalaska Gutenbergove galaksije iz aspekta sociologije kulture i memetike. Detaljnije se bavi vrednostima medija (Makluan), razlikamaizmeđu bitova i atoma (Nikolas Negroponte), memorijama RAM-a (koje mogu da se čitaju i narezuju), ROM (koji mogu samo da se čitaju)kao i budućim medijama za prenoenje/posredovanje poruke/znaka.
U zaključku rad, nasuprot Negropontovoj tvrdnji, obrazlae da poruku nikako ne moemo da odvajamo od medija. Takođe, ukazuje na to kakav poslovni interes stoji iza razvijanja ROM ploča i da to u mnogome ide na ruku autorskim pravima.Ključne reči: Negroponte, Kopirajt, biblioteka, RAM-ROM