JOGELLENESSÉG A POLGÁRI JOGBAN
Szerző: PAP Mónika, IV. évfolyam
Témavezető: Dr. SZALMA József egyetemi tanár
Intézmény: Újvidéki Egyetem, Jogi Kar, Polgárjogi Tanszék, Újvidék
Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium

A dolgozat részletesen ismerteti a jogellenesség intézményét a polgárjogban. Az volt a célom, hogy a polgárjogi szempontokat figyelembe véve meghatározzam a jogellenesség fogalmát, tartalmát, és hogy összehasonlítsam más jogintézményekkel. Azért hangsúlyozom a polgárjogi szempontot, mert a jogellenesség fogalma például a közigazgatási jogban vagy a büntetőjogban is jelentkezik. A laikus általában bűncselekményre gondol a jogellenesség kapcsán, ezért volt elengedhetetlen, hogy a polgárjog és a büntetőjog összehasonlítását elvégezzem jogellenesség szempontjából.
Dolgozatomban a polgárjogi deliktum evolúcióját is bemutatom a római kori gyökerektől napjainkig.
A jogellenesség fogalma nem csak a kártérítési jogban jelentkezik, hanem a szerződési jogviszonyban is. A szerződési jogviszonyban egy előző jogi norma megsértéséről van szó, amely a szerződési kikötésekben található, míg a deliktuális felelősség esetében szintén egy előző jogi normáról van szó, amely ezúttal a törvényben található (másnak kárt okozni tilos).
A jogellenes magatartásokat is megkíséreltem bemutatni, illetve a jogellenességet kizáró körülményeket is.
Megvizsgáltam a jogellenesség és a vétkesség kapcsolatát, mivel ezek a felelősségi feltételek vita tárgyát képezik a jogelméletben. A törvényünk megoldása sem egyértelmű, és a jogellenesség elhatárolására vonatkozó vita néha úgy tűnik, szélmalomharc. Az azonosítási elmélet mellett sok érv szól, de talán mégis több ok van a megkülönböztetésre.

Kulcsszavak: polgárjogi jogellenesség, deliktuális felelősség, kontraktuális felelősség, vétkesség

ILLEGALITY IN THE CIVIL LAW
Author: Mónika PAP, VII semester
Mentor: Dr. József SZALMA, university professor
Institution: University in Novi Sad, Faculty of Law, Department of Civil Laws, Novi Sad
Hungarian College for Higher Education in Vojvodina

This work shows in detail the institute of illegality in the civil law. The aim was to define the notion of illegality and to compare it with other similar law institutes, concentrating on illegality only from the point of view of civil law. It is very important to emphasize its civil law aspects because illegality appears also in other branches of law, not only in civil law; for example in administrative law and criminal law. When talking about illegality, laymen usually think of some kind of criminal act, and because of that I found it necessary to compare illegality in civil law with illegality in criminal law.
This work reviews the evolution of civil law misdemeanor from Roman times till today.
The concept of illegality is well-known not only in compensational law, but in the agreement law as well - as a part of civil law. In the agreement law there is a matter of violation of previous law standards, which is in that agreement, and in the compensational law there is also a word about violation of previous law standards, but it is the law (the prohibition of causing damage).
I have reviewed the illegal acts and the basis of excluding illegality.
I have studied the relation between illegality and guilt as well, because their relation is essential in law theory. Our law is not consistent in this respect and every attempt at confining and equalizing illegality with guilt seems like Don Kihote's fight. I think there are more reasons for confinement.

Keywords: illegality in the civil law, misdemeanor, responsibility, agreement responsibility, guilt

PROTIVPRAVNOST U GRAĐANSKOM PRAVU
Autor: Monika PAP, VII. semestar
Mentor: prof. dr Jožef SALMA, univerzitetski profesor
Ustanova: Univerzitet u Novom Sadu, Katedra društvenih nauka, Pravni fakultet, Katedra građansko-pravnih nauka, Novi Sad
Kolegijum za visoko obrazovanje vojvođanskih Mađara

Ovaj rad detaljno prikazuje institut protivpravnosti u građanskom pravu. Cilj je bio da odredim pojam protivpravnosti, sadržinu tog pojma i da ga uporedim sa drugim bliskim pravnim institutima, a pri tome sam se usredsredila na građansko-pravne aspekte protivpravnosti. Važno je istaći građansko-pravni aspekt, jer se protivpravnost pojavljuje i u drugim pravnim granama, a ne samo u građanskom pravu, npr. u upravnom pravu, krivičnm pravu. Laici, kada je reč o protivpravnosti, obično misle na neko krivično delo, zato sam smatrala neophodnim da uporedim protivpravnost u građanskom pravu sa protivpravnošću u krivičnom pravu.
Ovaj rad prikazuje evoluciju građansko pravnog delikta od rimsko-pravnih korena do danas.
Pojam protivpravnosti je poznat ne samo u odštetnom pravu, nego i u ugovornom pravu u okviru građanskog prava. U ugovornom odnosu se radi o povredi jedne prethodne pravne norme koja se nalazi u samom ugovoru, a u odštetnom pravu takođe je reč o povredi prethodne pravne norme, ali se ona tu nalazi u zakonu (zabrana prouzrokovanja štete).
Prikazala sam i protivpravna ponašanja i osnove isključenja protivpravnosti.
Proučila sam i odnos protivpravnosti i krivice, jer njihov odnos je sporan u pravnoj teoriji. Naš zakon, kada je u pitanju taj problem, nije dosledan i čini se da je svaki pokušaj razgraničenja ili izjednačenja protivpravnosti i krivice donkihotovska borba. Mislim da ima više razloga za razgraničenje.

Ključne reči: protivpravnost u građanskom pravu, deliktna odgovornost, ugovorna odgovornost, krivica