EGY MAGYAR FEUDÁLIS NAGYBIRTOK VEZETÉSI ÉS SZERVEZÉSI GYAKORLATA A XVIII. SZÁZAD VÉGÉN
Szerző: LUKÁCS Gábor, PhD-hallgató, I. évfolyam
Témavezető: Dr. habil. KOCSONDI József egyetemi tanár, tanszékvezető
Intézmény: Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, Keszthely

Az 1790-es években a napóleoni háborúk gabonakonjunktúrája során a fellendülő gabonakereslet jövedelemnövelő hatása miatt több magyar földesúr a birtokain folyó gazdálkodás megújításához fogott. Közéjük tartozott gróf Festetics György is, aki 1791-ben a hadseregből történő leszerelését követően az elavult gazdálkodást folytató birtokainak központjába, Keszthelyre költözött. A gróf nagy tőkebefektetést igénylő birtokreformot anyagi helyzete miatt nem valósíthatott meg, ám a vezetés és gazdálkodás racionalizálásával növelhette a termelés hatékonyságát.
Egyik első és legfontosabb lépése az volt, hogy jószágigazgatónak a kor elismert szakíróját, Nagyváthy Jánost kérte fel, aki 1792 és 1797 között Directorként irányította a Festetetics-birtokokat. Ekkor írta meg a Közönséges Instructio... című könyvét, mely a hazai üzemszervezés történetében az első, gazdatiszteknek szánt továbbképző munka volt.
A 160 ezer hold területű birtokok vezetési és bizonylatolási rendszerének reformja, a kettős könyvvitel mezőgazdasági alkalmazásának bevezetése hazánkban Nagyváthy könyve és elképzelései alapján valósultak meg. A különböző vezetői szinteken dolgozó tisztek munkakörét, hatáskörét és felelősségét részletesen elemezte Nagyváthy, aki a vezetők munkájának ellenőrzésére új szervezetet hozott létre.
A TDK-dolgozat fő témája e kéziratos formában fennmaradt mű elemzése, és annak a vizsgálata, hogy Nagyváthy elméleti elképzelései hogyan valósultak meg a gyakorlatban, melynek bemutatására eddig publikálatlan levéltári források is felhasználásra kerültek.

Kulcsszavak:reform, nagybirtok, Festetics, Nagyváthy

THE MANAGERIAL AND ORGANISATIONAL PRACTICE ON A FEUDAL LARGE ESTATE AT THE END OF THE 18th CENTURY
Author: Gábor LUKÁCS, PhD student
Consultant: Dr. habil. József KOCSONDI, university professor
Institute: University of Veszprém, Georgikon Faculty of Agriculture, Keszthely

In he middle of the 18th century a new form of management was established on the Hungarian large estates, i.e. corporate management. During the century these forms were stabilised, and another change occured only in the 1790s, when several landowners began to reform farming on their estates due to the corn boom of the Napoleon wars, which also caused the management reform.
Earl György Festetics was one of them, who, after leaving the army in 1791, moved to Keszthely to the headquarters of his estates, where farming used out-of-date methods. György Festetics was in serious debt, therefore he could not invest large amounts of money into reforms of the estate but he could increase the effiiency of production by rationalising the management and farming. One of his first and most important decisions was to employ János Nagyváthy, the well-known agricultural specialist of the time, as a land-steward, who managed the Festetics-estates as "Director" between 1792-1797. He wrote his book entitled "Common Instruction" at that time, which was the first vocational book for farm managers in the history of work organisation and it survived as a manuscript. Nagyváthy gave a detailed analysis of the sphere of activites, authority and responsibilites of officers working at different managerial levels and established a new organisation to supervise the work of managers.
The reform of the managerial and documentation system of the estate of 160 cadastral yoke, the introduction of double-entry book keeping in agriculture were established on the basis of Nagyváthy's book and conceptions. He considered the rationalised use of forced labour important; he gave detailed instructions of his officers about the application of this labour force, which was cheaper than wage wor-kers, and he demanded their observance seriously.

Keywords: reform, large estate, Festetics, Nagyváthy