SZÉKELYKEVE - A FALUSI TURIZMUS ALAPJAI
Szerző: LENDÁK Edith magisztrandusz, II. évfolyam
Témavezető: Dr. Jovan PLAVŠA egyetemi tanár
Intézmény: Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar, Földrajz, Idegenforgalom és Hotelipari Tanszék, Újvidék

Vajdaság turizmusának újkori fejlődésében jelentős elvárások kötődnek a falusi turizmushoz. Ezen a téren a legnagyobb előrehaladás Észak-Bácskában észlelhető, azonban megfelelő előfeltételek Vajdaság más területein is adottak.
A falusi turizmus szempontjából Dél-Bánát legérdekesebb települése Székelykeve. A munka célja bemutatni Székelykeve idegenforgalmi értékeit és elemezni a falusi turizmus gazdasági előnyeit.
Székelykevét általában a magyarság legdélibb bástyájaként tartják számon. A falut 1887-ben alapították a zömmel Bukovinából idetelepített székelyek. A falunak mind a mai napig sikerült megőriznie egykori hangulatát, amihez különösen hozzájárult az a tény, hogy el-kerülték az újabbkori betelepítések.
A falu lakossága ma túlnyomórészt mezőgazdasággal foglalkozik. A környék Vajdaság egyik legszegényebb községéhez (Kovin - Keve) tartozik. Az utóbbi időben mindjobban észlelhető a lakosság elöregedése, kihalása. A fiatalok csak nehezen döntenek a falun maradás mellett.
A falusi turizmus fejlesztése lehetővé tenné új munkahelyek létrehozását, ami megkönnyítené a fiatalok otthonmaradását, valamint jelentősen hozzájárulna a falu gazdasági fellendüléséhez (2004 nyarán körülbelül 600 vendégéjszakát valósítottak meg, ami megközelítőleg 6000 euró mellékjövedelmet biztosított a falu számára). A turisták számára különösen vonzó lehet Székelykeve izolált fekvése, megőrzött falusi építészete, a falusi házsorok, a gémeskút, valamint az igazi falusi légkört idéző legelésző juh- és marhacsorda. A falu idegenforgalmi kínálatába be kell kapcsolni a különféle népszokások és kézművesség megismerését és elsajátítását, valamint lehetővé tenni a turisták számára a falusi életben való aktív részvételt.

Kulcsszavak: Székelykeve, falusi turizmus, Vajdaság

 

 

 

 

POTENTIALS OF DEVELOPING RURAL TOURISM IN SZÉKELYKEVE
Author: Edith LENDAK, IInd year, postgraduate studies
Mentor: Dr. Jovan PLAVŠA, university professor
Institution: University of Novi Sad, Faculty of Natural Sciences, Department of Geography, Tourism and Hotel Industry, Novi Sad

In recent years, rural tourism has seen a noticeable development in the area of Vojvodina. It is well-developed in the north of Bačka, although good conditions for its development can also be found in other parts of Vojvodina.
One of the most interesting places for rural tourism in the south of Banat is the village of Székelykeve. The aim of this paper is to summarize the touristic values of Székelykeve and to analyze the economical benefits of rural tourism.
Székelykeve is considered to be the southernmost stronghold of Hungarians. The village was founded in 1887 by saclers (székelyek) who had immigrated here from Bukovina. The village managed to obtain its traditions, thanks to the fact that it was not afflicted by recent immigrations.
The inhabitants predominantly work in agriculture. This area (municipality of Kovin) is one of the poorest in Vojvodina. The village is becoming more and more deserted, as young people seldom choose a life in the countryside.
The development of rural tourism would create new workplaces, which could make it easier for young people to cope with life in the countryside, and it could strenghten the economy in the village (in the summer of 2004 foreign tourists spent about 600 nights in the village, which means an income of at least 6000 Euros). The basic touristic values of Székelykeve are its relatively isolated location, the protected rural architecture, little old houses, herds of cattle and sheep in a lovely countryside scenery. The presentation of national customs and handycrafts could be included in the tourist offer of the village, and it would be interesting to make it possible for tourists to participate in the everyday rural life.

Keywords: Székelykeve, rural tourism, Vajdaság

 

 

 

 

POTENCIJALI ZA RAZVOJ SEOSKOG TURIZMA U SKORENOVCU
Autor: Edita LENDAK, magistarske studije - druga godina
Mentor: dr Jovan PLAVŠA, profesor
Ustanova: Univerzitet u Novom Sadu, Prirodno-matematički fakultet, Departman za geografiju, turizam i hotelijerstvo, Novi Sad

U turističkom razvoju Vojvodine u poslednje vreme velika pažnja posvećuje se razvoju seoskog turizma. Na ovom polju najviše je urađeno na severu Bačke, međutim, povoljni preduslovi postoje i u ostalim delovima Vojvodine.
Jedno od najinteresantnijih mesta za razvoj seoskog turizma na jugu Banata je naselje Skorenovac. Cilj rada je da se predstavi turistički potencijal mesta Skorenovac, kao i da se analiziraju ekonomski efekti seoskog turizma.
Skorenovac se smatra najjužnijim tačkom mađarske zajednice. Osnovan je 1887. godine, a osnivači su mahom bili "székelyek" iz Bukovine. Selo je do današnjih dana uspelo da sačuva nekadašnji ambijent, zahvaljujući činjenici da su ga mimoišle kolonizacije novijeg doba.
Stanovništvo sela se uglavnom bavi poljoprivredom. Opština Kovin, kojoj pripada, spada među najsiromašnije u Vojvodini. U poslednje vreme sve više dolazi do izražaja negativan prirodni priraštaj stanovništva. Mladi se veoma teško odlučuju za ostanak na selu.
Razvoj seoskog turizma bi omogućio otvaranje novih radnih mesta, koja bi mladima omogućila opstanak na selu i doprinela privrednom razvoju (leta 2004 godine je ostvareno oko 600 noćenja, što je za selo značilo dodatni prihod od 6000 eura). Posebnu turističku vrednost Skorenovca predstavljaju relativna izolovanost položaja, očuvano narodno neimarstvo, stare ušorene kuće, đeram, kao i stada ovaca i goveda u autentičnom seoskom ambijentu. U turističku ponudu sela potrebno je uključiti upoznavanje narodnih običaja i starih zanata, i omogućiti turistima aktivno učešće u svakodnevnom seoskom životu.

Ključne reči: Skorenovac, seoski turizam, Vojvodina