A NUPCIALITÁS JELLEMZŐI KÚLÁN
Szerző: CVETANOVIĆ Milan magisztrandusz
Témavezető: Dr. PLAVA Jovan egyetemi tanár
Intézmény: Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar, Földrajz, Turizmus és Szállodaipari
Intézet, Újvidék
Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium
A 19. század közepétől napjainkig nagy demográfiai változások történtek a világban és Vajdaságban egyaránt, melyek a lakosságszám és struktúra elemzésén keresztül követhetőek nyomon.
Ez a dolgozat egy ritkábban alkalmazott kimutatással, a nupcialitással (házasságkötési mutatókkal) igyekszik a folyamatokat érzékeltetni. A házasságok száma és aránya; a házasulandók életkora (első és újbóli házasság alkalmával) és származási helye; a homogámia meg a mari-tális távolság visszatükrözi a társadalomban végbement átalakulásokat.
A komparatív kutatás célja ezen adatok viszonylatában összehasonlítani a kúlai római katolikus lakosságot a helyi szerb ortodox és a ruszin görögkatolikus közösséggel, valamint Csantavér, Kishegyes, Kölpény, Kübekháza, Melence, Sokobanja, Tündéres lakosságával és a szabadkai zsidó egyházközösséggel. Az összehasonlításhoz felhasznált adatok csak egy adott időszakra terjednek ki, amelyek Kúlán rendelkezésre álltak, ill. amit a más helységekre vonatkozó szakirodalom nyújt.
Az eredmények többek közt kimutatták, hogy Kúlán az ortodoxok korábban keltek egybe, mint a katolikusok. Ennek ellenére, J. Hajnal tipológiája szerint, mindkettő a kelet-európai házassági modellhez sorolható, mivel - átlagosan - a férfiak a 27. életévük előtt kötöttek először házasságot, míg a nők 20-23 évesen. A házassági arány 10 alatt van mindkettőnél, az ortodoxoknál alacsonyabb. Lényeges szempontot jelentettek az etnikai, vallási és lokális határok, így a katolikus közösség zártabb az ortodoxnál és a maritális távolság is kisebb.Kulcsszavak: Kúla, demográfia, nupcialitás
KEY FEATURES OF THE NUPTIALITY IN KULA
Author: Milan CVETANOVIĆ, postgraduate student
Tutor: Dr Jovan PLAVA, university professor
Institution: University of Novi Sad, Faculty of Science, Department of Geography,
Tourism and Hotel Management, Novi Sad
Hungarian College for Higher Education in Vojvodina
Since the mid-19th century there have been demographic changes on a large scale in the world and in Vojvodina. They can be followed through the changes in the number and structure of the population.
This study is based on a comparative method, nuptiality (marriage analysis) which comprises the number of marriages, the rate of nuptiality, age of the couple (entering the first and further marriages), their place of origin, index of homogamy and the marital distance. This data reflects every change in the society.
The nuptiality in the Roman-Catholic population in Kula is compared to the local Serbian-Orthodox and the Ruthenian Greek-Catholic community, as well as to Čantavir, Kübekháza, Kulpin, Mali Iđo, Melenci, Sokobanja, Vilovo and the Jewish community in Subotica. This research deals with the time range available in the matricula and the processed data in the litarature.
Among others, the analysis has revealed that the Ortodox population entered their first marriage in an earlier age than the Catholics. Thus, according to J. Hajnal's typology, both communities belong to the East European marriage model, where, in average, the bridegroom is younger then 27 years of age, and the bride ages between 20 and 23. The rate of nuptiality remains below 10, with the Catholics it is higher than with the Ortodox. The ethnic, religious and local boundaries were very important factors, so the Ortodox community in Kula is more exogam than the Catholic one, and their marital distance is longer.Keywords: Kula, demography, nuptiality
KARAKTERISTIKE NUPCIJALITETA U KULI
Autor: Milan CVETANOVIĆ, postdiplomac
Mentor: dr Jovan Plava, vanredni profesor
Ustanova: Univerzitet u Novim Sadu, Prirodno-matematički fakultet, Departman
za geografiju, turizam i hotelijerstvo, Novi Sad
Od sredine 19. veka svedoci smo velikih demografskih promena, kako u svetu, tako i u Vojvodini. Te promene se mogu pratiti kroz broj-ne parametre, kao to su broj i strukture stanovnitva.
Ovaj rad vri analizu kroz nupcijalitet, tj. sklapanje brakova. Broj brakova, stopa nupcijaliteta, starost suprunika (prilikom prvog braka i brakova vieg reda), homogamija, kao i geografsko poreklo suprunika te maritalna distanca odraavaju sve promene koje su se odigrale u drutvu.
Cilj komparativnog istraivanja je da na osnovu ovih podataka uporedi katolički ivalj u Kuli sa lokalnom srpsko pravoslavnom i sa rusinskom grčko-katoličkom verskom zajednicom, kao i sa nupcijalitetom Čantavira, Kibekhaze (Mađarska), Kulpina, Melenaca, Sokobanje, Vilova i jevrejske zajednice u Subotici. Podaci koji su koričeni odnose se samo na određene periode kojima se raspolae u Kuli ili koja su dostupna u literaturi za druga naselja.
Analize su između ostalog pokazale da su pravoslavci u Kuli ranije stupili u brak nego katolici. Uprkos ovoj činjenici obe zajednice, po tipologiji D. Hajnala, spadaju u istočnoevropski model brakova, tj. mladoenje su ulazili u prvi brak pre svoje 27. godine, a mlade između svoje 20. i 23. godine. Stopa nupcijaliteta je ispod 10 kod obe zajednice, kod pravoslavnih je nii. Bitne faktore predstavljaju etničke, verske i lokalne granice, pa je tako pravoslavna zajednica otvorenija (egzogamna) od katoličke, a i maritalna distanca je veća.Ključne reči: Kula, demografija, nupcijalitet