A VAJDASÁGI FELNŐTT LAKOSSÁG GAZDASÁGSZOCIOLÓGIAI MAGATARTÁSVIZSGÁLATA
Szerző: RÁC Lívia, IV. évfolyam
Témavezető: Dr. GÁBRITY MOLNÁR Irén egyetemi tanár
Intézmény: Újvidéki Egyetem, Közgazdaságtudományi Kar, Szabadka
Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium

A dolgozat fő témája a vajdasági felnőtt lakosság magatartása és az önkormányzatok gazdasági szerepvállalásáról alkotott véleménye. Gazdaságszociológiai magatartásvizsgálatról van szó, amely egy átfogó empirikus kutatás része. A dolgozat elemzi a társadalomban és a magánéletben jelentkező aggasztó gazdasági körülményeket, a lakosság elégedettségi szintjét az állami szervek munkájával, a nemzetek közötti viszonyokkal, valamint az oktatás, egészségügy, kultúra, gazdaság, kommunális infrastruktúra, tájékoztatás terén. A befejező rész bemutatja a polgárok elvárásait: miben várnak javulást, és mit tennének a gazdasági helyzet javítása érdekében.
2004-ben 8 vajdasági településről összesen 4125 kitöltött kérdőív került feldolgozásra. Az összegyűjtött adatok szerint szinte minden vajdasági településen komoly gondok vannak az egészségügyi ellátással, valamint a községi végrehajtó bizottság munkájával. Három problémakör aggasztja a vajdasági magyarlakta községek választópolgárait: a világtól való lemaradás (32%), a gazdasági reformok lassúsága (30%) és a vajdasági autonómia elvesztése (22,2%). Véleményük szerint a gazdaság és egészségügy terén történt a legkisebb javulás. A válaszadók szomszédságukban és településükön viszonylag elégedettek a nemzetek közötti viszonyokkal, de már a tartományban kevésbé, leginkább pedig a szerbiai helyzettel elégedetlenek. Településeik gazdasági fellendülését a hitelek biztosításától és a privatizációtól várják. Főként az utakat, közműveket javítanák, de javasolták családi lakások, művelődési-oktatási intézmények építését is.
Következtetések:
- a vajdasági lakosság nem érzi magát biztonságban az adott társadalmi-gazdasági helyzetben
- félnek a világtól való lemaradástól, és bizonytalannak, kilátástalannak érzik jövőjüket
- ahogy távolodunk Szerbia felé, úgy romlik az általános vélemény a nemzetek közötti viszonyokról
- az önkormányzatoknak sürgős lépéseket kell tenniük településük fejlesztése érdekében

Kulcsszavak: önkormányzat, gazdasági helyzet, nemzetek közötti viszonyok, egészségügy, bizonytalanság

BEHAVIOURAL SURVEY OF VOJVODINA'S ADULT POPULATION
Author: Lívia RÁC, IVth year
Mentor: Dr. Irén GÁBRITY MOLNÁR, university professor
Institute: University in Novi Sad, Faculty of Economics in Subotica
Hungarian College for Higher Education in Vojvodina

The main subject of this work is the behaviour of Vojvodina's adult population, their opinion about the role local governments play in the economy. The survey deals with socio-economical behaviour, and is a part of a comprehensive empirical research. It analyzes econo-mic circumstances present in our society and private life; the population's satisfaction with the work of governmental organizations and with the relationship between nations, as well as their satisfaction in the field of education, health care, culture, economy, communal infrastructure, media. The final part summarizes the citizens' expectations: in which fields do they expect improvement and what would they do in order to improve the economic situation.
In 2004, an overall number of 4125 questionnaires were processed from 8 settlements in Vojvodina.
According to the collected data, there are serious problems with medical service and the work of the local executive committee almost in every settlement in Vojvodina. Three major problems cause worries in Vojvodina's towns with predominantly Hungarian citizens: lagging behind the world (32%), slow economic reforms (30%) and losing Vojvodina's autonomy (22.2%).
It is generally thought that the least improvement has been in the field of economy and health care. Persons questioned are relatively satisfied with the relationship between nations in their neighborhood and city, but less so in the province, and the least in Serbia. The economic recovery of settlements is expected from state loans and from privatization revenues. The citizens are willing to spend on road repairs, infrastructural developments, and there are suggestions to build blocks of flats and cultural-educational institutions.
Conclusions:
- the population of Vojvodina feels endangered it the present socio-economical situation
- they are afraid of lagging behind the world, they feel that their future is uncertain and without perspective
- the feeling of fear from conflicts between different nationalities rises with the distance from towns inhabited by Hungarians toward Serbia
- local governments urgently have to make adequate steps in order to improve their settlement.

Keywords: local government, economic situation, relationship between nations, health care, uncertain

ISTRAŽIVANJE PONAŠANJA ODRASLOG STANOVNIŠTVA U VOJVODINI
Autor: RAC Livija, IV. godina
Mentor: Dr GABRIĆ MOLNAR Iren, univerzitetski profesor
Institucija: Univerzitet u Novom Sadu, Ekonomski fakultet, Subotica

Osnovna tema rada je pristup i mišljenje odraslog stanovništva Vojvodine o ekonomskoj ulozi samouprave. Reč je o sociološko-ekonomskom istraživanju ponašanja, što je deo sveobuhvatnog empirijskog istraživanja. Naučni rad analizira zabrinjavajuće ekonomske okolnosti u društvu i u privatnom životu, nivo zadovoljstva sa radom državnih organa i međunacionalnim odnosima, odnosno koliko je stanovništvo zadovoljno sa radom u sferi obrazovanja, zdravstva, kulture, privrede, komunalne infrastrukture, medija. Završni deo prikazuje očekivanja građana: u čemu očekuju poboljšanje i šta bi učinili za prosperitet ekonomske situacije.
U 2004. godini iz 8 Vojvođanskih naselja ukupno je obrađeno 4125 ispunjenih upitnika.
Na osnovu prikupljenih podataka, skoro u svim vojvođanskim naseljima ozbiljni su problemi sa zdravstvenom uslugom i sa radom opštinskog izvršnog veća. Odraslo stanovništvo vojvođanskih naselja mađarske nacionalnosti zabrinjava tri grupe problema: zaostajanje za svetom (32%), spora realizacija privrednih reformi (30%) i strah da će Vojvodina izgubiti autonomiju (22,2%). Najmanja poboljšanja su ostvarena u privredi i zdravstvu. Anketirani su relativno zadovoljni sa međunacionalnim odnosima u svom okruženju, manje u pokrajini, a najmanje sa situacijom u užoj Srbiji. Biračko telo očekuje privredni rast od kreditiranja i privatizacije. Popravili bi puteve i komunalnu infrastrukturu, ali predložili su i izgradnju porodičnih stanova, kulturno-obrazovnih ustanova.
Zaključci:
- u datoj privredno-društvenoj situaciji vojvođansko stanovništvo se ne oseća sigurnim
- boji se od zaostajanja za svetom, to jest budućnost je nesigurna i bezizlazna
- mišljenje o međunacionalnim odnosima se pogoršava kako se udaljavamo od prebivališta ka teritoriji Srbije
- u cilju razvoja svoga naselja, lokalne samouprave moraju preduzeti određene mere što hitnije.

Ključne reči: samouprava, privredna situacija, međunacionalni odnosi, zdravstvo, neizvesnost