A kétnyelvűek érzelmi működését vizsgáló kutatási irány a nyelven keresztül közvetített affektív tartalmak feldolgozásának sikerességével foglalkozik. Kutatásunk vajdasági magyar-szerb kétnyelvű személyekkel dolgozva azt vizsgálta, hogy e két nyelv viszonylatában hogyan történik az érzelmi információ feldolgozása. A kutatásban az arc-szó érzelmi Stroop-feladatot alkalmazva mértük, hogy egy összetett inger esetén, amilyen egy pozitív vagy negatív arckifejezést mutató kép és egy erre írt érzelmi jelentésű/töltésű szó bemutatásakor a reakcióidő hogyan módosul a nyelv viszonylatában.

Olyan kutatást valósítottunk meg, amely kapcsolódik a nemzetközi szakirodalom modern irányzataihoz és a kétnyelvűség tükrén át vizsgálja az érzelmi feldolgozást. Az érzelmi arc-szó Stroop feladatot alkalmazva magyar és szerb nyelven is arra kellett reagálniuk a résztvevőknek, hogy az összetett inger bemutatása esetén pozitív vagy negatív arckifejezést látnak-e. Ez az összetett inger viszont kihívás elé állítja őket, mivel minden arckifejezésen egy érzelmi jelentéssel rendelkező szó is látható - egyes szavak esetenként pozitív, más esetben negatív affektív tartalmúak. A jelentés és az arckifejezés érzelmi színezete néhol átfedésben, másutt egymással ellentétben állt. A kutatáshoz egy szoftver került kifejlesztésre, amely magyar és szerb nyelvű ingerekkel dolgozik.

A kutatás fontos társadalmi vonzata, hogy a kétnyelvű, vajdasági magyar-szerb személyek érzelmi működésére világít rá, megmutatja, hogy a feldolgozás mennyire sikeres anyanyelven és a második nyelven egy olyan releváns területen, mint amilyen az érzelmek kommunikációja és feldolgozása. A kisebbségi lét mindennapi velejárója a különböző érzelmi helyzetekben való sikeres működés, így kutatásunk betekintést nyújt abba, hogy nehézségekbe ütközik-e ez a második, szerb nyelvben.