Alteregó
Alakmások – hamsimások – heteronimák

Az álarcok történeti és materiális meghatározottságai - a szubjektum önértésében és a percepció szimbolikus regiszterében betöltött konstitutív szerepe, fenomenológiája révén - egy minduntalan táguló, újabbnál újabb perspektívákkal gazdagodó horizontot nyitnak meg. Az álarcszerűen megképződő, s temporálisan változó sokszínűség, többalakúság a szubjektum mibenlétére kérdez rá. Egy olyanféle öntükröző struktúrát alkot, amelynek végső evidenciája, eszencialitása, stabil középpontja sohasem kutatható fel. A maszk a lehető legtágabb értelemben vett kommunikációs interakciókban olyképpen fedi el, másítja meg az identitást, az azonosság bensőséges áttetszőségét, hogy közben önmaga is hozzájárul annak megteremtéséhez.
A kötettel, amely A vajdasági magyar irodalom interkulturális kontextualizációja elnevezésű projektum (2006–2010) 2010-es kutatási eredményeit tartalmazza, lezárul a Tartományi Tudományügyi és Technológiafejlesztési Titkárság támogatásának köszönhetően 2006 óta folyó tudományos munka ötéves ciklusa.
A konTEXTUS konferenciák és könyvek minden évben más témára fókuszálva és más-más összetételben alakították ki a szomszédos régiókból érkező irodalomtudósokkal, nyelvészekkel, pszichológusokkal, művelődéstörténészekkel közösen elképzelt műhelyt.
Ebben a kiadványban Rudaš Jutka (Maribor), Ladányi István (Veszprém), Samu János Vilmos, Bence Erika, Utasi Csilla, Novák Anikó, Koncsos Kinga, Hózsa Éva, Csányi Erzsébet, Beke Ottó, Horváth Futó Hargita, Ispánovics Csapó Julianna, Fekete J. József és Andrić Edit értekezik az identitás, a költői maszk, az alakmás és a deperszonalizáció kérdéséről általában, illetve konkrétan Tolnai Ottó, Sinkó Ervin, Sütő András, Esterházy Péter, Herceg János, R. L. Stevenson, Kosztolányi Dezső, Miloš Crnjanski, Danyi Zoltán, Gion Nándor, Sziveri János, Simon Grabovac, Nemes Nagy Ágnes prózai/lírai diszkurzusa kapcsán.