„Egyszer majd össze kellene gyűjteni a vajdasági magyar irodalom Duna-szövegeit, a Duna-hagyomány megnyilvánulásait” – jelenti ki Hózsa Éva A vajdasági Tripartitum című írásában. Fel is sorol néhányat ezek közöl, és felhívja a figyelmet a folyóhoz kapcsolódó képzetek alakulására, változására.

Jelen dolgozat ehhez a gyűjtőmunkához szeretne hozzájárulni. Célja a kortárs vajdasági magyar irodalomban megjelenő Duna-motívum képzetkörének, identitás-képző szerepének elemző bemutatása magyar és világirodalmi példákkal összevetve. A Dunáról való gondolkodás megkerülhetetlen alkotása, kiindulópontja Claudio Magris Duna című könyve. Érdekes megnézni, hogyan jelenik meg ez a mű a vajdasági magyar irodalomban, hogyan hat rá.

A folyóhoz szorosan kapcsolódik a híd motívuma, amely nagyon gazdag kultúrtörténeti hagyománnyal rendelkezik. A dolgozat szempontjából különösen a lerombolt hidak válnak fontossá, ugyanis az elemzés érinti a NATO által lebombázott Duna-hidak valamint Újvidék szöveggé válását is.

Kulcsszavak: kortárs vajdasági magyar irodalom, Duna, híd, Újvidék