Irodalomtudományi Doktori Iskola

“… Soothing Fabulation; We Call It History.” Fikció és történelem A világ történetében

A főkönyvtáros vallomásai
Az összeesküvés-elméletek poétikája
Három labirintus
Valóság helyett valóságok

A digitális írás perspektívája
A DNS-tárgy funkcionalitása
Kultúra és felejtés a DNS folyóirat tükrében
Mesék, amelyek rosszul végződnek
Újvidéki Egyetem

A JÁTÉK NEVE: RE-KONSTRUKCIÓ
Az Egyszálének Rouge nyomában
KOSZTOLÁNYI SZÁMADÁSAI
Nő/nem
Szövegbe zárt hangok
Zeneiség és hangzás a költészetben

„Egy furcsa hurok vagyok” avagy a tudat irodalmi alakzatai
A hús, ami minket (t)akar
Az Emberfia és de Man
Hiszem, ha látom. Fokalizáció és szubjektivitás a megbízhatatlan filmes elbeszélésben
Narratológiai problémák bemutatása az Adaptáció című film példáján keresztül

Horatius narratívái

A gipszangyal barátai és üzletfelei – szemelvények a giccs történetéből

Nyelv – epifánia – test. Robert Musil: Törless iskolaévei

A nemzeti uralkodó iránti vágy Jósika Miklós két regényében (A csehek Magyarországban; Zrínyi a költő)

A patriotizmus retorikája Fáy András A Bélteky-ház című regényében

A „tárgyias” költészet jelene

Fény/forrás. Nemes Nagy Ágnes Ekhnáton-ciklusáról
KÖZÖTT-ÉLMÉNY
Köztes identitás és láthatóság Nemes Nagy Ágnes költészetében
Nemes Nagy Ágnes lélekzés-poétikája

A SZABADULÓMŰVÉSZ APOLÓGIÁJA: Akciósorozat, társadalmi performansz kísérlet értelmezés

MŰFERDÍTÉS: JEVGENYIJ SVARC, ELBERT JÁNOS, PARTI NAGY LAJOS A SÁRKÁNY
Átültetés. Závada Pál regényadaptációi
AZ IRODALMI READY-MADE PARTI NAGY LAJOS ÉLETMŰVÉBEN

A romantikus irónia mint játék
Az ovidiusi szöveghagyomány szerepe Gyöngyösi István költészetében
Az udvari kultúra megjelenése Jane Austen Büszkeség és balítélet című regényében
Pécsi Lukács Elmélkedései az ágostoni hagyomány tükrében

A kortárs tánc és pedagógiai módszerei - együttalkotás a "diktatúrával" szemben
A Tolnai-műfaj "messzi-messzi missziói"

A kortárs magyar novellisztika és a rövidprózai formák Tóth Krisztina és pályatársai műveiben
Darvasi László vándorló elbeszélői

"A költészet szentsége, mely fölöttünk ragyog, 32 évesen Szárszón itt is hagyott." Balatonszárszó és József Attila, avagy egy regionális kultusz természetrajza
„A KÖLTÉSZET SZENTSÉGE, MELY FÖLÖTTÜNK RAGYOG, 32 ÉVESEN SZÁRSZÓN ITT IS HAGYOTT.” Balatonszárszó és József Attila, avagy egy regionális kultusz természetrajza
A tükör mint az (ön)értelmezés katalizátora. Vágó Márta: József Attila – az emlékezés lehetőségei és stratégiái József Attila alakja körül

FÉLIG ÁTTETSZŐ TÜKRÖK
Lovat, serleget, függőt