DNS

DNS posztalfabetikus kulturális folyóirat

A DNS posztalfabetikus kulturális folyó-irat 2004 óta jelenik meg évente 2-3 számmal, megjelenési alakját minduntalan változtatva. A tematikus számok nevei: médium, sebesség, tast, pop-doboz, fétis, amnézia, PI, Persona, Ariadné, Terra incognita, Mandala, Lepke, Jelfolyam-DNS, Genethliacum, Posztapokalipszis.

A DNS szerkesztői/szerzői:Samu János Vilmos, Beke Ottó, Vanger László, Török Arnold, Hamvas Ágnes, Török Erna, Bús Natália.

ARS POETICA:

Az alfabetikus kód (balról jobbra tartó) lineáris kényszere, amely magányos szertartássá, az érzékeket kizáró, nagyobbára csak az emlékezetben vájkáló megidézés fakó derengésévé változtatja a majdnem mindenhatónak kezelt olvasást, némelykor elbizonytalanodik a gyönyör erősségétől, és halványsága fölötti bánatában egészen elhal.

Ilyenkor, ha marad is valami az emlékezetből, az inkább a Gutenberg-galaxis előtti korok multimediális bőségének, egy ingatag és sajátos időkeretekkel rendelkező életes sokrétűség hagyományának szól, amely technológiai primitivizmusunk felelőtlenségében mint valamely megzabolázhatatlan őserő, derűs lendület ismét szóhoz jut, és a hangja kérlelhetetlen. De ugyan mi értelme is volna ellenállni annak, ami a DNS-molekulákig hatolva megrendíti, földúlja, átalakítja, majd a jövő eredendőségének kínálja föl a létezést; ugyan miért szegülnénk egy olyan sebességgel szembe, amelynek bár iránya és irányítása ismeretlen, úgyhogy akárhová ragadhat, mélyebbről és távolabbról származik, mint tulajdon félelmeink, álmaink, gondolkodásunk, múltunk vagy értékeink, de irama sodróbb és teljesebb, mint a vágy meg a halál ösztöne, szédítőbb és könyörtelenebb, mint a szerelem?! Ugyan miféle ember mondana le egy üveg tiszta villanású, csendesen lobogó délszaki borról, csak mert kiszámíthatatlanul rendezi át az elme képzeteit, és buja szenvedélyre tüzeli a hűvös mérsékletet?!

DNS
Médium

(2004/1-2)

Melyben első ízben, mindjárt kezdetképp, a forma erotikája (Susan Sontag) fölülírja a konvencionális jelentés fetisizmusát és kivezet az irodalomból, ahogy ismerjük. De amelyben a teória perspektivizmusa, anti-eszencializmus a a hiteles érzékelés lehetőségét is elutasítja, a tárgy romlatlan tisztaságát. És hanem mást mond; ami bármi legyen is, mindig összehangzik (és vissza-) a gyönyörrel (-ből). Méri a médiumot, (húsos) feneket kerít neki, örül-ünnepel, aztán száraz filozófiába (is) kezd.
DNS
Sebesség

(2004/3-4)
DNS²

A (többek között) Virilio által informált elméletiség nyomósítani kívánja gyakorlat és fogalmiság együvétartozását, ezért a kettes szám két testben meg ráadásul kettediken jelenik meg, kicsiben és nagyban. Az öntudatos és agreszszív DNS-retorika értelmében leginkább NAGYBAN.
DNS
TEST-
PÁRNAKÖNYV

(2005/1-2)

Ebben az álmokról van szó. Éberekről és sötéten behatároltakról, szárnyakkal bejárhatókról; továbbá olyanokról is, amelyek egyáltalán sehogyan se járhatók be, olyannyira, hogy nincsenek is. Az egyik kép kimaradt, mert túl obszcén volt. Egy nőt ábrázolt, dildóval a legrosszabb helyen, de ezt már sosem tudja meg senki.
Tollhullás is van.
DNS
PoP-doboz

(2005/3-4)

A pop-fenomén kollektivitása, gyökértelensége-anyátlansága, sivársága és ellenőrizhetetlen (lapokba) szóródása Baudrillardral szövetkezik, hogy a reklámkultúrát (még)(is) olvassa; hízelgő ajándék legyen, szép, akár az éhség és egy kegyesen hazug fogyókúra véletlen találkozása egy közösségi portálon.
DNS
Fétis

(2006/1-2)

Amikor az olvasó kötözne és bontana, elérne és visszatartana, merne és megbánna, letörölne és alapítana, elmenne messzire de maradna, nem akarna, de szenvedéllyel és gyanúsan nem akarna, úgy, hogy már senki sem hisz neki. Amikor egyedül lenne valakivel, akkor kap ezzel a fétis-címmel valamit.
DNS
Amnézia

(2006/3)

Retikülben felejtett szövegkacatok.
DNS
Klón
(Kilátó+DNS)

(2006/4)

Ez a DNS semmiben sem különbözik ettől a DNS-től,esetleg abban, hogy itt van, és nem itt, amikor mondjuk.
DNS

(2007/1-2)

A DNS-ről való nem-DNS,
amiként
kicsit távolabbról látszik
,de nem, hanem belülről.
DNS
Persona

(2007/3)
DNS
Ariadné

(2007/4)

Mind a Personát, mind az Ariadnét hosszan érleltük. De egyik is, másik is a legszebb lett, amíg nem lett valami mégis szebb, és ezzel a középfokkal végérvényesen megindult a hanyatlás. Mondanánk, hogy egészen a Minotauruszig vezet le, de már tudjuk, hogy másképp történt. A mítoszokig nem vezet semmi, és azok sem sehová.
DNS
Terra
incognita

(2008/1)

A látás, a nézés, és az olvasás határvidékén játszódó kaland az ismerttel szemben az ismeretlent, a lárthatóval szemben a láthatatlant keresi és találja. Az eltűnésnek nemcsak esztétikája, hanem térképe is van.
DNS
Mandala

(2008/2)

Milyen lehet a pók hangja s miről szólna az őszi szélben?
DNS
Pillangó

(2008/3)

A szemiotikusnak (Kristeva) szelleme, az imagináriusnak (Lacan) harmadik dimenziója, az interpretáció alatti megértésnek (Shusterman) taktilis kidolgozottsága, a Pillangónak pedig képlete mutatkozik: „désir de la mère”. Hatalmas időráfordítással elkészített, bonyolult nyomdaipari termék, amely repülni is tud.
DNS
Jelfolyam-DNS

(2008/4)

Jelfolyam powered by DNS.
1üttműködés a közös 6ás
érdekében,
ahol a DNS öreg.
DNS
Genethliacum

(2009/1-2)

Himnusz és kétségbeesett ragaszkodás a kényes szellemhez, „melyet homályosan ott érzünk fiziológiánk legmélyebb bugyrában. Ott, ahol a legszemélyesebb, s egyben a legidegenebb és a legszemélytelenebb, ahol a hozzánk legközelebb álló egyben a legtávolabbi és legkevésbé birtokolható." (Agamben) Ehelyütt ez űrszerűen alakul, de nem feltétlenül valamely decentralizációt emlegető fölvetésben, inkább az abjekcióban, az imaginárius Apában, egy olyan preödipális színkavalkádban, ami most megint a feledést idézi meg, ami regrediál, álmodik, játszik, rakosgat, rajzolva ír és írva rajzol. Nincsen költőibb az elveszett mesevilág drága rajzainál. Kb. 20 euró (20x20 szívdobbanás) /1 db. a kiadványból.
DNS
Posztapokalipszis
(dialógus)

(2010/1, 2)